-
Az idegrendszer feladata:
- biztosítja az élőlények alkalmazkodását a változó környezethez
- összehangolja és irányítja a szervezet szervrendszereinek működését
- információk felvétele - feldolgozása - válaszinformációk leadása
-
A vezérlés jellemzői:
- egyirányú kapcsolat, utasítás a központtól
- nincs visszacsatolás, a vezérléssel irányított rendszer nem hat vissza a vezérlőrendszerre
-
Szabályozás jellemzői:
- Kétirányú kapcsolat a központ és az irányított rendszer között
- összehasonlítás a "kell" és a "van" jelek között, ebből hibajel képzése, majd folyamatos módosítás a visszajelzés alapján
-
A visszacsatolás jellemzői:
- a homeosztázis minden tényezőjének van egy optimális értéke, amelyet a szabályozórendszerek állítanak be
- receptorok mérik az aktuális értéket ("van" érték)
- a mért értéket a szabályozórendszer összehasonlítja az optimális értékkel ("kell érték"), és ennek megfelelően változtatja az értéket beállító szerv működését
- pozitív visszacsatolás: a központ a hibajellel megegyező előjelű hatással módosítja a rendszer működését
- negatív visszacsatolás: a központ a hibajellel ellentétes előjelű hatással módosítja a rendszer működését
-
Különböző korok elgondolásai az idegrendszer működéséről:
- viasztábla: születéskor üres viasztábla, amely teleíródik az emlékekkel az élet során, minél puhább a viasz, annál jobb az memóriájú emberről van szó
- mechanikus gőzgép: folyadékmozgást gondoltak az idegsejtekben (mechanikus működés)
- telefonközpont: elektromos jelzés fut be a központba, ahol az kiértékel, majd átkapcsol, választ küld a megfelelő szervhez
- számítógép: memóriák, melyeket kapcsolatok sokasága köt össze, a memóriában lévő információval tudnak műveleteket végezni a programok
-
Az idegsejt általános jellemzői:
- az idegszövet alaki és működési egysége
- az idegrendszer neuronokból és gliasejtekből áll
- az emberi idegrendszer kb. százmilliárd neuronból áll
- a neuronok feldolgozzák a bejövő információkat, irányítják a szervezet működését
-
A neuron felépítése:
sejttest, plazmanyúlványok
- sejttest
- központi idegrendszerben: szürkeállomány (gerincvelőben belül, nagyagyban és kisagyban kívül), kéreg, magvak
- sejtalkotói: sejtplazma, sejtmag, mitokondriumok, fehérjeszintetizáló szemcsék (sejttestben és dendritben)
- plazmanyúlványok
- dendritek: rövid nyúlványok
- axonok: hosszú nyúlványok, lehet velőshüvelyes vagy csupasz
- a központi idegrendszerben: fehérállomány (a gerincvelőben kívül, kisagyban és nagyagyban belül), pályák
- környéki idegrendszerben: 31 pár gerincvelői és 12 pár agyideg
-
Nyúlványok alapján a neuronok:
- unipoláris (egynyúlványú): pl. gerinctelenekben
- pszeudounipoláris (álegynyúlványú): pl. gerincvelői idegekben
- bipoláris (kétnyúlványú): pl. érzősejtek
- multipoláris (soknyúlványú): emberi idegsejtek
-
Idegsejtek típusai működés szerint:
- érző: érző információt szállít a központba
- mozgató: mozgató információt szállít a központból
- interneuron: a neuronokat kapcsolja össze, CSAK a szürkeállományban van
-
A gliasejtek jellemzői:
- az idegsejtek mellett az idegszövet alkotói
- kitöltik a helyet az idegsejtek között
- az idegsejt táplálásáról gondoskodnak (az idegsejtek energiatermelésükhöz kizárólag glükózt használnak)
- osztódóképességüket megőrzik
- a környéki idegrendszerben egyes axonok körül a gliasejtek velőshüvelyt hoznak létre
- a mielines velőshüvely többrétegű szigetelést hoz létre, meggyorsítja az idegroston az impulzusvezetést
-
A dendritek, a sejttest, és az axonok működése:
- dendritek: az ingerületet továbbítják a sejttest felé
- sejttest: itt történnek az anyagcsere-folyamatok, a fehérjeszintézis, az ingerületek feldolgozása
- axonok: ingerület vezetése a sejttestből kifelé
-
A SM jellemzői:
- sclerosis multiplex
- az idegrendszer egyes részein a velőshüvely elpusztul, így az idegsejtek nem lesznek képesek továbbítani az ingerületet
- autoimmun betegség, a szervezet megtámadja a saját idegszövetét, lebontja az idegsejtek védőburkát, lerakódásokat képez, gyulladásokat okoz
- tünetei: beszéd- és látászavar, zsibbadás
- nem gyógyítható, gyógytornával kezelhető
-
Nyugalmi potenciál fogalma és jellemzői:
- a nyugalomban lévő sejt membránjának két oldala között kialakuló feszültség (potenciálkülönbség)
- a féligáteresztő hártya két oldala eltérő ionösszetételű
- belső oldal negatív (fehérjeanionok), és több a K-ion, kevesebb a Na-, Ca-, Cl-ion
- külső oldal pozitív (Na-ionok nagy koncentrációja)
- A K-ionok a csatornákon a koncentrációkülönbségnek megfelelően igyekeznek kijutni a sejtből, ami a Na-ionok és a nagyméretű anionok számára gyakorlatilag nem lehetséges
- Na-K-pumpa: nyugalmi állapotban a hártyán átjutó Na-ionok kijuttatása aktív transzporttal
-
Akciós potenciál fogalma:
- a membrán két oldala között az inger hatására kialakuló feszültségváltozás
- szakaszai: depolarizációs és repolarizációs fázis
-
Ingerküszöb:
a membránnak az a legkisebb depolarizációja, amelyik kiváltja az akciós potenciált
-
Küszöbinger:
az a legkisebb energiamennyiség, amelynek hatására már kialakul az akciós potenciál
-
Minden vagy semmi törvénye:
ha az inger nagysága eléri az ingerküszöböt, mindig ugyanolyan nagyságú és irányú potenciálváltozás jön létre, ellenkező esetben nem alakul ki akciós potenciál
-
Akciós potenciál mechanizmusa:
- inger éri a sejthártyát, a membrán átjárhatóvá válik
- ionkapuk, ioncsatornák nyílnak meg, Na-ion-beáramlás
 depolarizácó, túllövés - K-ion-kiáramlás indul meg, megszűnik a csúcspotenciál, repolarizáció
- az inger erőssége a csúcspotenciál-hullámsorozat frekvenciájában kódolt
-
A potenciálváltozás tovaterjedése:
- ha a sejttestet egy időben több inger éri, a helyi potenciálok az axon eredésénél összeadódnak
- ha az így kialakult helyi membránpotenciál eléri a küszöbpotenciált, akkor az axonon végighaladó potenciálhullám alakul ki
- az ingerület az axonon szaltatorikusan terjed, a szinapszisban adódik tovább
- csupasz axonon az ingerületvezetés lassú
- az ingerületvezetés az axon átmérőjétől is függ (minél vastagabb, annál gyorsabb)
-
Szinapszis:
idegsejtnek idegsejttel vagy más sejttel kialakított működésbeli kapcsolata
-
Szinapszis részei:
preszinaptikus membrán, szinaptikus hólyagok, szinaptikus rés, posztszinaptikus membrán receptormolekulákkal, átvivőanyagot bontó enzimek
-
Szinapszis típusai:
kémiai, elektromos
-
Elektromos szinapszis jellemzői:
- a két membrán között kicsi a rés
- az ionáramlás közvetlenül áttevődik
- gyors ingerületátadás
- főleg a gerinctelenekre jellemző
-
Kémiai szinapszis általános jellemzői és működése:
- nagyobb szinaptikus rés
- a folyamat lassú, 05-2 ms szinaptikus késés
- egy irányban vezeti az ingerületet az axonvégződésben az idegvégfácska végbunkójában lévő hólyagokból exocitózissal neurotranszmitter jut kilehet serkentő vagy gátló szinapszis
- az érkező akcióspotenciál-sorozat frekvenciájának megfelelő számú szinaptikus hólyag exocitózissal ürül a szinaptikus résbe
- az átvivőanyag a fogadó membrán receptorához kötődik specifikusan, reverzíbilisen
- változik a posztszinaptikus membrán ionáteresztő képessége, potenciálváltozás történik
- nemcsak a receptorokhoz a végrehajtó szerv felé futnak potenciálváltozások, hanem a receptorokhoz futó rostok is szabályozók, ők állítják be a receptorok ingerküszöbeit
-
Mi lehet ingerületátvivő anyag?
Leggyakrabban aminosav, aminosav-származék, peptid
-
Központi idegrendszerben leggyakoribb neurotranszmitter:
- glutaminsav
- fontos szerep: tanulás, emlékezés, epilepszia kialakítása
-
Szerotonin szerepe:
- normális magatartási folyamatok
- alvás-ébrenlét
- étvágy
-
Serkentő szinapszis jellemzői:
- az ingerületátvivő anyag kötődése után a receptorfehérje a fogadó membrán Na- és K-csatornáit nyitja meg, hipopolarizál
- csökken az ingerküszöb
- a szinaptikus hólyag gömb alakú
- elhelyezkedése: a dendriten, esetleg a sejttesten
- átvivő anyagai: acetilkolin, noradrenalin, glutaminsav, szerotonin
-
Gátló szinapszis jellemzői:
- A K-ion- és Cl-ioncsatornákat nyitja meg, a membránpolaritás nő, hiperpolarizál
- az ingerküszöb nő
- a szinaptikus hólyag tojásdad alakú
- elhelyezkedés: a sejttesten az axoneredésnél
- átvivő anyagai: gamma-amino-vajsav (GABA), glicin
-
A nem szinaptikus kapcsolat jellemzői:
- az ingerület nem szinaptikus terjedése során az idegekből felszabaduló ingerületátvivő anyag diffúzió útján befolyásolhatja a távoli idegelemek működését is
- ingerületátadás bekövetkezhet pl. hormonok hatására is, szöveti hormonok hatására megnyílhatnak a membráncsatornák
-
A drogok általános hatása:
fokozzák a szinapszisokban a neurotranszmitterek felszabadulását, és gátolják lebontásukat
-
A drogok szerkezete ...
- hasonló az átvivőanyagokéhoz
- a receptorokhoz kötődve az átvivőanyag helyére léphetnek, megnyitva a fogadó membrán ioncsatornáit
-
Narkotikum hatására példa:
foghúzás az axon köré kerülő oldat egy időre megszünteti az axon ingerületvezető képességét
-
Izgatószerek hatása:
fokozzák az ingerület áttevődését, vagy csökkentik a központok ingerküszöbét
-
A kokain hatása:
- hatására neurotranszmitterek (legfontosabb a dopamin) felszabadulnak, hozzákötődnek a posztszinaptikus membrán receptoraihoz az üzenet továbbítódik
- normális esetben a dopamint egy pumparendszer visszaszívja, a kokain ezt blokkolja, így a kokain a receptorokon marad, és ezzel fokozott ill. elnyújtott hatás éri a sejteket
-
Az idegrendszer anatómiai felosztása:
- központi idegrendszer
- gerincvelő, agyvelő
- agyvelő: nagyagy, agytörzs (nyúltagy, hídagy, középagy), köztiagy (hipotalamusz, talamusz), kisagy
- környéki idegrendszer
- 31 pár gerincvelői ideg
- 12 pár agyideg
-
Mi védi az idegrendszer központi részét?
- csontos tok
- agy- ill. gerincvelői folyadék
- agyhártyák (kemény, pókháló, lágy agyhártya)
-
Miből áll a környéki idegrendszer?
idegrostok alkotta idegekből és a neuronok sejttesteiből álló dócokból
-
Mag:
az idegsejtek sejttestjeinek csoportja a központi idegrendszerben
-
Pálya:
az idegrostok kötegei a központi idegrendszerben
-
Idegrost:
velőshüvelyes axon
-
Dúc:
idegsejtcsoportok a környéki idegrendszerben
-
Ideg:
kötőszövettel elkülönített idegrost a környéki idegrendszerben
-
Gerincvelői idegek jellemzői:
- 31 pár, a gerincvelő mellett kétoldalt
- szimmetrikusan kapcsolódnak a gerincvelőhöz
- vegyes idegek: érző-, mozgató-, és vegetatív rostokat tartalmaznak
- érző- és mozgatóinformációkat szállítanak
-
Agyidegek általános jellemzői:
- 12 pár
- nem szimmetrikusak
- 10 pár az agytörzsből ered
- érzők, mozgatók, illetve kevert idegek
- a szagló- és látóideg nem valódi agyideg, az agy nyúlványai (a valódi agyidegeket a bipoláris érzőneuronok axonjai alkotják)
-
Agyidegek felsorolása
- I. szagló - a nagyagy egy átkapcsolással a szaglóhámig kinyúló része
- II. látó - köztiagy kihelyezett része, amely a szem ideghártyájáig nyúlik
- III. közös szemmozgató - csak mozgatórost
- IV. sodorideg - csak mozgatórost
- V. háromosztatú - érző- és mozgatórostok (kevert ideg)
- VI. távolító - csak mozgatórost
- VII. arcideg - kevert ideg
- VIII. halló- és egyensúlyozó - csk érzőrost
- IX. nyelv-garat ideg - kevert ideg, rostjai a garat falában, nyelvben, nyálmirigyekben végződnek
- X. bolygóideg - szinte valamennyi zsigeri szervhez futnak rostjai
- XI. járulékos ideg - fejbiccentő izom és a csuklyásizom mozgatóidege
- XII. nyelv alatti ideg - csak mozgatórost, a nyelv egyik mozgatóidege
-
Az idegrendszer élettani felosztása
- szomatikus/testi idegrendszer:
- központjai a gerincvelőben és a nagyagyban
- szenzoros és motorikus működés, akarattól függő irányítás
- vegetatív/zsigeri idegrendszer
- központjai a gerincvelőben, agytörzsben, köztiagyban
- szimpatikus/készenléti és paraszimpatikus/feltöltődéses működés
- akarattól független irányítás
-
Mit szabályoz a vegetatív idegrendszer?
a belső szervek működését
-
Hol található a nagyagy idegsejtjeinek legnagyobb része?
a barázdákkal megnövelt felületű agykéregben
-
Az idegrendszer az információit a (1) veszi fel, melyek (2) érzékenyek. A (1) a központ felé információt továbbító idegsejtek (3), axonjaik (4). Az információ (5) a központban történik, (6) végzik. A (7) a mozgatóidegsejtek, ezek axonjai a (8). Végrehajtók: (9).
- 1. receptorsejtekből
- 2. adekvát ingerekre
- 3. az érzőidegsejtek
- 4. az érzőidegek
- 5. feldolgozása
- 6. interneuronok
- 7. végrehajtó szerv felé információt továbbító idegsejtek
- 8. mozgatóidegek
- 9. a szervekben található izmok és mirigyek
-
A központi idegrendszer szerveződése ...
hierarchikus
-
Mit jelent, hogy a központi idegrendszer szerveződése hierarchikus?
- működésének többsége több szinten képviselt
- a legegyszerűbb válaszokat a gerincvelő is ki tudja alakítani
- a kissé bonyolultabb működéseket az agytörzs végzi
- az agytörzs feletti köztiagy a vegetatív működés felső szabályozója, a kéregbe jutó információk előzetes szűrője
- a legbonyolultabb felépítésű és működésű rész a nagyagy
-
A központi idegrendszer ősibb része:
a gerincvelő
-
A gerincvelő elhelyezkedése:
a csigolyaívek között, a gerinccsatornában
-
A gerincvelő burkai:
lágy agyhártya, pókhálóhártya, kemény agyhártya
-
Mi a liquor?
Közös agy-gerincvelői folyadék, táplál és véd
-
A gerincvelő felépítése:
nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti szakasz
-
Gerincvelő részei:
- belső, lepke formájú szürkeállomány
- külső fehérállomány
-
Szürke- és fehérállomány felosztása:
- szarv: a gerincvelő szürkeállományának területe - hátsó, oldalsó, középső, elülső rész
- köteg: a gerincvelő fehérállományának területe - hátsó, oldalsó, elülső rész
-
Gyökér fogalma:
- a gerincvelői idegeknek közvetlenül a gerincvelő melletti rostjai
- perifériáról bevezető érzőidegrost: hátsó gyökér
- elöl kilépő velőshüvelyes axonok: elülső gyökér
-
A szarvak hosszában ... alkotnak.
oszlopokat
-
A szürkellomány felépítése:
- hátsó szarv, központi rész: interneuronok
- elülső szarv: mogatósejtek
- oldalsó szarv: központi vegetatív sejtek - háti és ágyéki szakaszon!
-
A fehérállomány felépítése:
- a szürkeállomány körül
- axonokból áll
- felszállópályák: hátul és oldalt
- leszállópályák: elöl és oldalt
-
A gerincvelő feladatai, működése
- reflexközpont
- izomtónus kialakítása
- védekező mechanizmusok
- a bőr reflexes érszűkülete
- nemi szervek vérbősége
- a gerincvelőben NINCS érzősejt
- érzősejtek sejttestei a csigolyaközti dúcokban vannak (a gerincvelő két oldalán, a csigolyaközti résekben)
- érzősejtek: 2 axon, egyik a receptroból a sejttestbe, másik a hátsó gyökéren keresztül a hátulsó szarvba
- az elülső gyökéren át a gerincvelő mozgató- és vegetatív rostjai lépnek ki
-
-
A szomatikus reflexek lehetnek:
- izomeredetű reflex
- bőreredetű reflex
-
-
Bőreredetű reflex jellemzői:
- pl. fájdalomreflex, keresztezett hajlító-feszítő reflex
- receptora a bőr fájdalomérzékelő szabad idegvégződése
- afferens szár: gerincvelői idegen az ingerület a hátsó gyökéren át jut a csigolyaközti dúcban lévő érzőneuronhoz
- a gerincvelő interneuronjai a hátsó szarvban felveszik az ingerületet
- elágazás: felszállópályák a hátsó kötegen át a kéregig, leszállópályák a mellső kötegen át a mozgatóidegsejtig
- interneuronok iktatódnak közbe, melyek az azonos oldali, illetve másik oldai mozgatóneuronhoz futnak
- efferens szár: az elülső szarv mozgatóneuronja az azonos oldali hajlítóizmig fut, ami összehúzódik
- keresztezett hajlító-feszítő reflex: az érintett végtagon hajlítás, a másik oldali végtagon a feszítőizmok összehúzódása történik, így a testhelyzet megtartható
-
Az agy egyedfejlődése:
- Egyedfejlődésünk kezdetén kialakuló csőidegrendszer feji végén megjelenő agyhólyag falában gyarapszik az idegsejtek száma
- Megjelenik az előagy, középagy, utóagy
- Előagy nagyagy, köztiagy
- Középagy megmarad egy egységként
- Utóagy híd, nyúltagy, kisagy
-
Az agykamrák elhelyezkedése, jellemzői
- Az agyhólyag üregének maradványaként az idegrendszer fejlődése során agykamrák alakulnak ki
- I, II. agykamra - nagyagy
- III. - köztiagy
- IV. - agytörzs és kisagy között
- összefüggő üregrendszer
- IV. agykamra vékony csatornával kapcsolódik a gerincvelői csatornához
- a kamrák falának érfonataiból folyamatosan termelődik az agyfolyadék, amit a gerincvelői csatorna vezet el
- csecsemőknél agyfolyadék túlzott felszaporodása vízfejűség
-
A központi idegrendszert védő tényezők:
- vér-agy-gát (endothel és astrociták együttműködése)
- vér-liquor-gát
-
Az agy vérellátása
- az agy idegsejtjei a legintenzívebb anyagcserével rendelkező sejtek, DE:
- nem tudnak sem oxigént, sem glükózt tárolni
- 4 fő artéria lép be: 2 nyaki verőér, 2 gerincartéria agy alapján gyűrűvé egyesülnek ebből a körartériából jobb és bal oldal irányába 3-3 végartéria
- a végartériák között további kapcsolat nincs, elzáródásuk az adott terület elhalásához vezet
-
-
A nyúltagy jellemzői
- az agytörzs legalsó területe, a gerincvelő folytatása
- a pályák legnagyobb része itt átkereszteződik
- életfontosságú vegetatív központok: kilégzés, belégzés, emésztés, vérkeringés (érszűkítés és -gátlás)
- nyálkahártyareflexek központjai: nyelés, nyálelválasztás, szopás, hányás, tüsszentés, köhögés
- a szürke- és fehérállomány nem különül el élesen, a szürkeállomány magvakra tagolódik
- az izomtónust serkenti
-
A hídagy jellemzői
- a nyúltagy felett található
- az agytörzs középső területe
- a kisagy féltekéit hídként köti össze
- vegetatív serkentő és gátló központok: légzés, szívműködés, vérkeringés koordinálása
- a nyúltvelői központok működését összehangolja, felülszabályozza
- a szürke- és a fehérállomány nem különül el élesen
- az izomtónust gátolja
-
A középagy jellemzői
- az agytörzs felső része
- a szürke- és fehérállomány nem különül el élesen
- a nagyagyból érkező leszállópályák átkapcsolási helye
- tudat alatti automatikus mozgások központja: rágási reflex, pupillareflex, hallással kapcsolatos reflexek, az izomtónus szabályozásának reflexei, bonyolult testtartási reflexek
-
Az agytörzsi hálózatos állomány jellemzői
- végighúzódik az agytörzsön, a gerincvelőtől a talamuszig
- térbeli idegsejthálózat, a diffúz idegrendszerhez hasonló
- sejtjei egymással összeköttetésben állnak, más-más magvakban vannak
- figyelemmel kíséri a receptorokból érkező információkat, szabályozza a magasabb rendű központok aktivitását
- középagyi szakasz: izomtónus fenntartása a serkentő és gátló neuronokkal
- nincs kapcsolata más célszervekkel, csak más agyterületekkel
- koordináló, összehangoló szerep
- az agykéreg ébrenléti állapota a hálózatos állomány középagyi részének hatására alakul ki
- a középagyi neuronok roncsolásos sérülése mély gátlási állapotot vált ki (kóma)
- az ébrenlét és az alvás napi ritmusát az agytörzs irányítja
-
Az alvás jelensége
- alvás-ébrenlét: az idegrendszer ritmusos működése
- köztiagyi-nyúltvelői szabályozás alatt áll, egyes agytörzsi magvak ingerlése alvást, más agytörzsi neuroncsoportokból a nagyagyba haladó pályák aktiváló hatást váltanak ki
- alvás közben magas az ingerküszöb, csökken a kapcsolat a külvilággal
- a test és az idegrendszer felfrissüléséhez vezet, az energiatartalékok feltöltődnek
- intenzív fehérjeszintézis elhasználódott fehérjék cseréje, a membránok és szinaptikus alkotórészek újraképzése
- fontos a tanulás, információfeldolgozás miatt
- két formája: lassú hullámú (NREM-fázis), paradox fázis (REM)
- REM-fázis: az alvó ember csak nehezen ébreszthető fel, de a spontán ébredés gyakori, ekkor keletkeznek az álomképek elsősorban
- az alvás összefügg a szervezet cirkadián ritmusával
- befolyásolja: a melatonin hormon a fény hiánya hatással van a tobozmirigy melatonintermelésére, ami elősegíti az elalvást
-
EEG-vizsgálat jellemzői:
- =elektroenkefalográfia
- az agy elektromos jeleit erősítik, írókarral összekötött készülékbe vezetik
- agyhullámok alvás közben: alfa - nyugodt, béta - éber, gamma - figyelő, delta - mélyen alvó, théta - szendergő
- betegség esetén rendellenes agyhullámok (pl. epilepszia - tüskegörbék)
-
Elméletek az alvás funkcióival kapcsolatban
- adaptív elméletek:
- az alvás a mozdulatlanság miatt megóvja az élőlény attól, hogy a sötétség beállta után ragadozók prédájává legyen
- regenerációs elméletek:
- az idegrendszer fáradtságát piheni ki az alvás alatt, a homeosztázis megóvását szolgálja
- REM-fázis: felesleges érzelmek eltüntetése, fontos élmények rögzítése, érzelmi feldolgozás
- védőgátlás-elmélet:
- az alvás biológiai értelme: védi a tartós ingerléstől az agysejteket, amelyek, ellentétben a legtöbb testi sejttel, nem pótolhatók
-
A köztiagy általános jellemzői
- az agyvelő agytörzs feletti szakasza
- az agy alapján található, az agyféltekék beborítják
- részei: talamusz, hipotalamusz
-
A hipotalamusz jellemzői
- = a látótelep alatti rész
- az idegsejtek magokat alkotnak, a fel- és leszállópályák áthaladnak rajta
- jelentős kapcsolat a magok között, ide kapcsolódik az agyalapi mirigy
- a vegetatív működések felsőbb szabályozója
- a vegetatív idegrendszeren és a hormonrendszeren keresztül fejti ki hatását
- szimpatikus-paraszimpatikus hatások központja
-
A hipotalamusz központjai:
- szimpatikus: fűtő-, paraszimpatikus: hűtőközpont
- vízforgalom-szabályozási központ (ozmoreguláció)
- éhség-jóllakottsági központ
- a biológiai óra összehangolója
- a belső környzeti tényezők fontos integrátora
- dühközpont, fájdalomérzés egyik központja, kapcsolat a limbikus rendszerrel
-
A hipotalamusz hormontermelése:
- a hipofízis elülső lebenyének hormontermelését szabályozó, serkentő és gátló faktorok
- oxitocin
- ADH (vazopresszin)
-
A talamusz jellemzői
- = látótelep
- fehérállományán fel- és leszállópályák haladnak át, jelentős a magok közti kapcsolat
- átkapcsolóhely az összes agykéreg felé haladó felszálló- vagy érzőpálya számára, KIVÉTEL: I. agyideg (szaglópálya)
- magjaiban az ingerületek átkapcsolódnak, az agykéreg előtt előzetesen feldolgozódnak, szűrőként működik
-
A kisagy általános jellemzői
- a koponya tarkótájékán
- két félteke, erősen barázdált felszín
- a kéreg három sejtrétegű, jellemző sejtje a Purkinje-sejt
- keresztmetszet: kívül szürkeállomány, amely faágszerűen benyomul a fehérállományba, a fehérállomány pályái összeköttetésben vannak a többi agyterülettel, a nagyagy érző- és mozgatóközpontjaival
-
A kisagy működése
- ellenőrzi a test egyensúlyának megtartását
- segíti a test térbeli helyzetének megőrzését
- célvezérelt mozgások, sima mozdulatok
- összehangolja a mozgásokat, segíti az izomtónus fenntartását
- gátolja az egyensúly elvesztését okozó mozgásokat
- alkohol hatására a működése részlegesen gátlódik (ittas ember bizonytalan járása)
-
A limbikus rendszer jellemzői
- az agyféltekék széli részén, a kérgestest körül helyezkedik el, vannak kérgi és kéreg alatti magvai
- akaratlagosan nem befolyásolható
- értékeli a külvilágból érkező hatásokat
- a hipotalamusszal alkot működési egységet
- itt található a hipotalamusz dühközpontját gátló központ és a nagyagy szomatikus szaglóközpontja
- érzelmekkel kapcsolatos vegetatív reakciók: sírás, elpirulás, nevetés, stb.
- két magrendszer: belső kör, külső kör
- külső kör: érzelmekkel kapcsolatos vegetatív működések, a beérkező ingerek és a saját viselkedés minősítése
- belső kör: válogatás a környezet ingerei között, emléknyomok rögzítése, tanulás ez a terület irányítja, hogy milyen emléknyomokat hol és hogyan rögzítsen az agykéreg
-
A nagyagy általános jellemzői
- a koponyaüregben található
- agyhártyák borítják
- agyfolyadék: táplál és véd
- két félteke, melyeket a kérgestest köt össze
- felszíne kb. 2200 cm2
- felszínét barázdák és tekervények növelik
- barázdák: nyílirányú hasadék, központi barázda, Sylvius-árok
- lebenyei: fali lebeny, halánték-, homlok-, nyakszirtlebeny
- kamrarendszer: az agyhólyag üregrendszerének maradványa
- kívül szürkeállomány, belül fehérállomány
-
A nagyagy szürkeállományának jellemzői
- = agykéreg
- sejtoszlopok formájában működik (agykérgi oszlopok)
- az oszlop mind a 6 sejtrétegen átnyúlik, átmérője 0,1 mm, kb. 10 ezer idegsejtet tartalmaz, szinaptikus kapcsolat a szomszédos oszlopokkal is gátolhatják a szomszédos oszlopokat, és mintázat jön létre az agykéreg felületén
- 6 sejtréteg:
- kívülről befelé: asszociációs sejtek, szemcsesejtek, piramissejtek, szemcsesejtek, piramissejtek, asszociációs sejtek
- 2. és 4. réteg (külső és belső szemcsesejtek) - ide futnak be közvetlenül a nem specifikus és közvetlenül a specifikus felszállópályák érzőműködés
- 3. és 5. sejtréteg (piramissejtek) - csúcsi dendritjük merőlegesen fut az agykéreg felszínére, mozgató- és asszociációs működés
-
A nagyagy fehérállományának jellemzői
- pályákból épül fel
- projekciós pálya: agykéregbe bevezető érzőpályák, kivezető mozgatópályák
- asszociációs pálya: féltekén belüli területeket köt össze
- kommisszurális pálya: két félteke részarányos pontjai között létesít összeköttetést
- törzsmagvak: elszórt magcsoportok a fehérállományban, fontos átkapcsolóhelyek
-
A nagyagy működése
szomatikus érző- és mozgatóműködés
- homloklebeny
- szomatikus mozgatómező, piramis- és extrapiramidális pályák kiindulópontja
- beszédmozgató központ: férfiakban csak a bal, nőknél mind a két féltekében
- az érző működés érzőterületekhez kötött
- az érzékszervekből jövő érzőpályák több helyen átkapcsolnak (agytörzs, talamusz)
- az érzet az érzőkéregben alakul ki
- bőrérzékelés: központja a fali lebeny elülső része
- ízérzékelés: központja a fali lebeny elején, hasadék alján
- hallás: központja a halántéklebeny felső részén
- látás: központja a nyakszirti lebenyben
- szaglás: központja a kérgestest körüli tekervény hátsó részében
-
A testérző rendszerek jellemzői
- a nagyagy a tudatos agy, a szomatikus érző- és mozgatóműködés központja
- az érzőműködés bejövő információit az agy a gerincvelőből és az agytörzsből kapja, a nagyagyban csak az érzőközpontok vannak
- elsődleges érzőközpont: az érzet alapvonásai alakulnak ki
- másodlagos érzőközpont: jelek értelmezése
- asszociációs idegsejtek: információ feldolgozása
-
Az emberi agyféltekék működése általánosan
- az agyféltekék a test ellenoldali felét irányítják, és onnan kapnak információkat
- féltekei aszimmetria: a bal agyfél a jobb kezet irányítja, és a tőlünk jobbra levő tárgyakat észleli
- a két félteke sem szerkezetében, sem működésében nem egyforma, az információfeldolgozó-képessége is eltérő, nem teljesen szimmetrikus
-
A bal agyfélteke működése
- a tudatos, a verbális, a racionális folyamatok irányítása (beszédértés, olvasás, beszédmozgatás, írásközpont)
- nyelv, beszédhangok azonosítása
- a lineáris típusú folyamatok irányítása (folyamatok, melyek egymás után következnek)
- logikus, elemző, racionális, objektív
- absztrakt gondolkodásra képes
-
A jobb agyfélteke működése
- érzelmes, szorongásra hajló
- harmónia, arányok, térbeli viszonyok elfogadása, művészet
- térbeli látás, képfelismerés, érzelmi tevékenységek területe
- ösztönös, kreatív, impulzív, szubjektív, van humorérzéke
- egyidejűséget, párhuzamosságot megkövetelő problémák
-
Sperry kísérlete:
- epilepsziás betegen átvágták a két féltekét összekötő rostokat, ekkor a két félteke később is végezte a tevékenységét
- ernyővel letakart asztalnál a betegnek az ernyőre kivetített szó alapján kellett tapintással megkeresnie az asztalon a tárgyat
- ha a jobb látótérbe vetítették a szót, az mindkét szemből a jobb féltekébe futott, a személy bal kezét működtette, bal kézzel kereste meg, és ki tudta mondani a tárgy nevét is
- ha a bal látótérbe vetítettek, jobb kézzel megtalálta a tárgyat, de megnevezni nem tudta
- tehát csak a bal agyfélteke által elvégeztetett tevékenység tudatosult
- a bal a domináns, beszédet és a tudatot kialakító agyfélteke
-
Az érzőpályák kéreg alatti központjainak feldolgozó funkciói:
- az összes felszállópálya a talamuszon keresztül áthalad, és teljes mértékben vagy részlegesen átkereszteződik (kivétel: szaglóideg, ez nem halad át a talamuszon)
- a talamusz magjaiban minden áthaladó ingerület átkapcsolódik, így lehetőség válik a kéreg előtti feldolgozásra
- a talamusz magjai egyes információk továbbjutását gátolják, másokét felerősítik
- a talamusz az erős érzelmi kapcsolódású információkat engedi tovább
- a talamuszban leszállópályák átkapcsolásai vannak
-
A környéki idegrendszer általános jellemzői:
- a központi idegrendszer és a test szövetei, szervei között hoz létre kapcsolatot
- a reflexek érzőneuronjai a periférián levő érződúcban találhatók :a gerincvelő két oldalán csigolyaközti dúc
- agyi szakaszon különböző helyeken
vegetatív működések vegetatív dúcai: a szervek közelében, vagy a gerincvelő mellett
- gerincvelői idegek: hátsó érzőgyökér, elülső mozgatógyökér a gerincvelő mindkét oldalán
- idegek befelé vezető érző- és kifelé vezető szomatikus mozgató- és vegetatív rostokat tartalmaznak (KIVÉTEL: nyaki szakasz idegei)
- mindegyik gerincvelői ideg kevert
-
Az agyidegek ... lépnek ki vagy be.
az agy alapjáról
-
Az idegrendszer működési területei:
- érzőműködés
- mozgatóműködés
- vegetatív működés
- magasabb rendű idegtevékenység
|
|
