Halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök

  1. Mikor jelentek meg a halak első képviselői?
    földtörténeti óidő kambriumának végén
  2. A halak teste ...
    áramvonalas
  3. Halak testét borítja:
    el nem szarusodó többrétegű hám
  4. Halak hámja alatt ... található, amik ...
    • sok mirigy
    • sikamlóssá teszik a bőrt, védenek a mikoorganizmusoktól
  5. Mit találunk a halak irhájában?
    • csontpikkelyeke
    • festéksejteket
    • érzéksejteket
  6. A halak váza lehet:
    • csontos
    • porcos
  7. Halak valódi végtagjai:
    mellúszó, hasúszó --> páros úszók
  8. Halak nem valódi végtagjai:
    • hátúszó
    • farokúszó
    • farok alatti úszó
  9. Halak izomzata:
    szelvényezett törzsizomzat
  10. Halak testtájai:
    fejváz, törzsváz, végtagváz
  11. Mi a szálka?
    a kötőszövet Y-alakú elcsontosodása
  12. A halak testének mozgatásában ... tölti be a legfontosabb szerepet.
    a farokúszó
  13. Angolnák, elektromos ráják jellegzetessége:
    mozgást nem végző, módosult izomszövetek --> elektromos szervek, melyek a védekezést, tájékozódást szolgálják
  14. A ragadozó halaknak ... van
    gyökértelen foguk
  15. Mivel aprítják a táplálékot a növényevő halak?
    garatfogak
  16. A halaknak nincs ...
    nyálmirigyük
  17. A halak bele ...
    redőzött
  18. A ragadozó halak gyomra ...
    tágulékony, így sokszor a hal egészben befalja az áldozatát
  19. A halak esetében a salakanyagok ... ürülnek
    a kloákán vagy végbélnyíláson keresztül
  20. Halak az oxigént ... veszik fel
    előbél eredetű kopoltyúval
  21. Hol cserélődnek ki a gázok a halak kopoltyújában?
    a kopoltyúlemezkék hámján
  22. A csontos halaknál kialakuló kopoltyúrész:
    a kopoltyúüreg
  23. Halak légzésének folyamata
    • 1. száj kinyit, kopoltyúfedő megemel --> a kopoltyúrés zárva marad, tehát a nyomás a kopoltyúüregben csökken
    • 2. víz szájon át beáramlik, gázcsere
    • 3. kilégzés: száj bezár, kopoltyúfedő lenyom
    • 4. a víz felemeli a kopoltyúrést borító kötőszövetet, és kiáramlik
  24. Tüdőshalaknál mi alakul ki?
    úgynevezett tüdő, a garat falának zsákszerű kitüremkedése
  25. Mi a tüdőshalak tüdejének feladata?
    az állat száraz időszakban átvészeli a vízhiányt
  26. Halak
    belégzése:
    kilégzése:
    a gázcsere helye:
    • aktív
    • aktív
    • kopoltyúlemezkék hámján
  27. Számos hal a vízben oldott oxigént ... fel tudja venni
    a kültakaróján keresztül is
  28. A halak szíve:
    kétüregű
  29. Hol található a halak szíve?
    fej mögött, a hasi oldalon
  30. A halak szívén ... dús vér megy keresztül
    szén-dioxidban
  31. Halak keringésének leírása:
    szív -> aorta -> kopoltyú -> test, itt felveszi a szén-dioxidot a vér -> véna -> szív előtti vénás öböl (->pitvar -> kamra)
  32. Hány vérkör alakul ki a halakban?
    1
  33. Porcos halak kiválasztása:
    elővese (érgomolyag, csillós tölcsér)
  34. A halak ... választanak ki
    vesével
  35. A csontos halak vízi életmódjában fontos szerv: 
    • oldalvonalszerv
    • úszóhólyag
  36. Mi a felépítése és szerepe az úszóhólyagnak?
    • kettős üreg, melynek falában erek és receptorsejtek vannak
    • az ereken keresztül szabályozható az úszóhólyag gáztartalma -> a test sűrűsége
  37. Az oldalvonalszerv érzékeli ...
    a test vízhez viszonyított elmozdulását
  38. Porcos halak
    -evolúciós helye
    -váza
    -farokúszója
    -kültakaró pikkelyei
    -táplálkozása
    -szájnyílása
    -tápcsatorna hátsó nyílása
    -kopoltyúüreg
    úszóhólyag
    -megtermékenyítés
    -életmód
    • -fejletlenebb
    • -porcos + mész
    • -aszimmetrikus
    • -fogasak
    • -főleg ragadozók
    • -a hasi oldalon
    • -kloáka
    • -nincs
    • -nincs
    • -belső
    • -zömében tengeriek
  39. Csontos halak
    -evolúciós helye
    -váza
    -farokúszója
    -kültakaró pikkelyei
    -táplálkozása
    -szájnyílása
    -tápcsatorna hátsó nyílása
    -kopoltyúüreg
    -úszóhólyag
    -megtermékenyítés
    -életmód
    • fejlettebb
    • csontos
    • szimmetrikus
    • simák
    • ragadozók, mindenevők, növényevők
    • életmódtól függ
    • főleg végbélnyílás
    • van
    • van
    • általában külső
    • édesvíziek és tengeriek
  40. A kétéltűek ősei ... jelentek meg
    a földtörténeti óidő devon időszakában
  41. Kétéltűek elődei:
    bojtosúszósok
  42. A kétéltűek az első ...
    négylábúak
  43. Miből alakult ki a kétéltűek két pár ötujjú végtagja?
    a halak páros úszóiból
  44. A fejlettebb farkatlan kétéltűeknél kialakul:
    ugróláb
  45. Ötujjú végtag fogalma:
    a szárazföldi gerincesek valódi végtagja, melynek az alapszerkezete mindenhol megegyezik (életmódtól függően módosul)
  46. Tolóláb:
    • a törzshöz általában oldalról kapcsolódik
    • valódi végtag
    • nem emeli tartósan a felszín fölé a testet
  47. Ugróláb:
    a lábtő- és lábközépcsontok összenövésével és a csontok megnyúlásával a földtől való elrugaszkodásra sajátosan alkalmazkodó valódi végtag
  48. Kétéltűek kültakarója:
    gyengén elszarusodó többrétegű laphám
  49. A kétéltűek irharétegében sok ... találunk
    bogyós mirigyet
  50. Hogy alkalmazkodnak a kétéltűek a környezethez?
    • a kültakaróban lévő pigmentsejteknek köszönhetően
    • a festékek a citoplazma összhúzékony fehérjéivel mozgathatók
  51. A kétéltűek táplálkozása:
    ragadozók
  52. A kétéltűek szájüregében találunk:
    gyökértelen fogat
  53. A kétéltűek szájüregébe nyílnak:
    nyálmirigyek
  54. Nyálkahártya fogalma:
    • hám és vele érintkező kötőszövet működési együttese
    • mirigyekben, erekben gazdag
  55. Hol jelennek meg bélbolyhok először?
    kétéltűek
  56. Kétéltűek légzőszerve:
    előbél eredetű redős tüdő
  57. A kétéltűek ... , ezért ...  levegőt
    bordái elcsökevényesedtek, nyelik
  58. Levelibéka légzése:
    • Belégzés: 
    • -toroklebeny behúzása, levegő a szájüregbe
    • -orr-száj bezárt
    • -levegő leprésel a tüdőbe

    • Kilégzés
    • -orrnyílás ki
    • -a tüdő rugalmassága miatt kiáramlik a szén-dioxidban dús levegő
  59. Hol jelenik meg először a két vérkör?
    kétéltűek
  60. Kétéltűek szíve:
    háromüregű: két kamra, egy pitvar
  61. Kis vérkör fogalma:
    szív és légzőszerv közötti kapcsolatot teremti meg
  62. Nagy vérkör fogalma:
    a szív és a test között teremt kapcsolatot (kivéve a légzőszervet)
  63. Kifejlett kétéltűek kiválasztása:
    ősvese
  64. A kétéltűek ... állatok, ... megtermékenyítéssel
    váltivarú, külső
  65. A kétéltűek ... fejlődnek
    átalakulással
  66. Kétéltűek csoportjai:
    • lábatlan kétéltűek
    • farkos kétéltűek
    • farkatlan kétéltűek
  67. A kétéltűek keringési rendszerének jellemzői:
    • a kamrában bizonyos mértékig elkülönül az oxigéndús ill. a szén-dioxid-dús vér
    • az agyhoz oxigéndús, tüdőbe szén-dioxid-dús, testbe kevert vér érkezik 
  68. Kétéltűek salakanyagai ... ürül ki
    kloákán keresztül
  69. Kétéltűek emésztése ... zajlik
     a gyomorban és a vékonybélben
  70. A hüllők ... alakultak ki
    ősi kétéltűekből
  71. Mikor alakultak ki az első hüllők?
    karbon időszakban
  72. Mikor élték virágkorukat a hüllők?
    középidőben
  73. A hüllők ... megtermékenyítésűek
    belső
  74. A hüllők utódainak embrionális fejlődése ... zajlik
    szaruhéjú tojásban
  75. A kígyók között találunk ...
    néhány elevenszülő fajt
  76. A hüllők ... fejlődésűek
    közvetlen
  77. Magzatburok fogalma
    hüllőknél, madaraknál és emlősöknél kialakuló burok az embrió körül, mely fokozott védelmet, jobb táplálást biztosít az utódok számára
  78. Hol alakul ki magzatburok?
    hüllők, madarak, emlősök
  79. Hüllők légzőszerve:
    redős-kamrás tüdő
  80. A hüllők egész testét beborítja ...
    a hám eredetű pikkely vagy vaskos erős szarupajzs (krokodilok)
  81. A hüllők vedlése történhet ...
    folyamatosan kopva vagy alkalomszerűen
  82. Hüllők kiválasztószerve:
    utóvese (legfejlettebb)
  83. Krokodilok kültakarója:
    szarupajzs
  84. Krokodilok lába:
    tolóláb
  85. Krokodilok mellkasa:
    zárt (gerincoszlop, bordák, szegycsont)
  86. Krokodilok szíve:
    négyüregű, teljesen elkülönült
  87. Krokodilok légzése:
    borda közti izmok + speciális rekeszizom
  88. Krokodilok tojása:
    • mészhéjú
    • sárgája van
    • fehérjeréteg van
  89. Gyíkok kültakarója:
    pikkely
  90. Gyíkok lába:
    tolóláb
  91. Gyíkok mellkasa:
    zárt (gerincoszlop + bordák + szegycsont)
  92. Gyíkok foga:
    ránőtt
  93. Gyíkok szíve:
    négyüregű, a két kamra közti válaszfal nyitott
  94. Gyíkok tojása:
    • szaruhéjú
    • sárgája van
    • fehérjeréteg nincs
  95. Kígyók kültakarója:
    pikkely
  96. Kígyók lába:
    elcsökevényesedett
  97. Kígyók mellkasa:
    nincs szegycsont
  98. Kígyók foga:
    ránőtt + méregfog
  99. Kígyók szíve:
    négyüregű, a két kamra közti válaszfal nyitott
  100. Kígyók légzése:
    borda közötti izmok
  101. Kígyók tojása:
    • szaruhéjú
    • sárgája van
    • fehérjeréteg nincs
  102. Teknősök kültakarója:
    páncél
  103. Teknősök lába:
    tolóláb
  104. Teknősök mellkasa:
    nincs szegycsont
  105. Teknősök foga:
    nincs, helyette szarukáva
  106. Teknősök szíve:
    háromüregű (2 pitvar, egy kamra)
  107. Teknősök légzése:
    borda közti izmok
  108. Teknősök tojása:
    • szaruhéjú
    • sárgája van
    • fehérjeréteg vékony
  109. A madarak ... alakultak ki.
    ősi kisméretű hüllőkből
  110. Mikor alakultak ki az első madarak?
    középidő, jura
  111. Csüd:
    lábtő- és lábközépcsontok összenövéséből keletkezik, pikkely borítja
  112. A madarak bőre ...
    mirigyekben szegény, kivétel: farktőmirigy
  113. Hol alakul ki a toll?
    az irha tolltüszőiben
  114. A toll szerepe:
    • repülés
    • hőháztartás
    • vízhatlan védelem
  115. Változó testhőmérséklet fogalma:
    a test hőmérséklete a környezetváltozást követi
  116. Állandó testhőmérséklet fogalma:
    bizonyos határok között a környezettől függetlenítődik a testhőmérséklet
  117. Az állatvilág két állandó testhőmérsékletű csoportja:
    madarak, emlősök
  118. Madarak hímei =
    kakasok
  119. Madarak nőstényei =
    tojók
  120. Hogy alkalmazkodtak a madarak az életmódjukhoz?
    • két lábon járás
    • repülés
    • áramvonalas test
    • a vázrendszer mellső végtagja szárnnyá alakul
  121. A madarak kültakarójának függelékei:
    karom, úszóhártya, csőr, taréj, tollak
  122. A madarak csontjai ...
    • vékonyak
    • könnyűek
    • levegővel teltek (egy részük a tüdő légzsákjaival kapcsolatos)
  123. Madarak repülőizmainak tapadására szolgál:
    szegycsonti taraj
  124. A madarak lába ...
    az életmódhoz módosult: ragadozó, úszó, kúszó, kapirgáló, futó
  125. A madarak a tollakat ...
    időszakonként levedlik
  126. A toll szerkezete, típusai:
    • üreges csévével kapcsolódik a tolltüszőhöz
    • a cséve a bőrből kiálló gerincben folytatódik
    • a gerinc tartja a zászlót
    • a zászló ágakból és azon lévő sugarakból áll
    • két típus: pehelytoll, kontúrtoll
    • kontúrtoll lehet: fedőtoll, evezőtoll, kormánytoll
    • pehelytollak lazább szerkezetűek, közvetlenül a bőr felett találhatók
  127. A ... kialakuló csőr ...
    szaruból, jellemző a táplálkozásra
  128. A madaraknál a rágás hiányát pótolja:
    • begy
    • kétüregű gyomor: mirigyes-, zúzógyomor
  129. A madarak tápcsatornája ... torkollik.
    a kloákába
  130. A madarak légzőszerve ... az állatvilágban.
    a legnagyobb teljesítményű
  131. Madarak
    belégzésének folyamata:
    kilégzésének folyamata:
    légzőfelület:
    • aktív
    • passzív
    • léghajszálcsövek
  132. A madarak légzőfelületét ... képezi
    a számtalan légkapilláris/léghajszálcső
  133. Kettős légzés:
    a madaraknál előforduló légzés, mely során mind belégzéskor, mind kilégzéskor oxigéndús levegő van a tüdő légzőfelületén
  134. A madarak keringése:
    két vérkör, két pitvar, két kamra, két aortaív, a vér nem keveredik
  135. A madarak vérében ...
    a vérlemezkék sejtmagvasak
  136. Madarak kiválasztása:
    utóvese
  137. A madarak
    jobb szívfelében:
    bal szívfelében:
    • szén-dioxidban dús vér
    • oxigénben dús vér van
  138. A madár a hüllőhöz hasonlóan ... szervezet
    víztakarékos
  139. Madár kiválasztásának jellemzői:
    a vese nefronjaiban a visszaszívás jóval csekélyebb, mint az emlősöknél, ugyanakkor még a kloákában is jelentős a visszaszívás
  140. A madarak ... szaporodnak.
    mészhéjú tojással
  141. Az emlősök ... alakultak ki.
    ősi kisméretű hüllőkből
  142. Mikor alakultak ki az emlősök?
    középidő, triász
  143. Csak az emlősökre jellemző:
    • szarufüggelék (szőr)
    • tejtermelő emlőmirigyek
    • rekeszizom
    • bal oldali aortaív
    • mag nélküli vörösvértestek
    • fejlett nagy- és középagy
    • három hallócsont 
  144. Az emlősök bőre:
    • elszarusodó
    • irhában sok mirigy
  145. Hogy alakult ki az emlősök tejmirigye?
    verejtékmirigy módosulataként
  146. Emlősök kültakarójának függeléke lehet:
    karom, köröm, pata, agancs, szarv
  147. Karom fogalma:
    ujjak végén kialakuló, ívesen hajlott szaruképződmény
  148. Köröm fogalma:
    főemlősök ujjain kialakult lapos szaruképződmény, amely lehetővé teszi az ujjbegyeknek a tapintást
  149. Pata fogalma:
    a legfejlettebb szaruképződmény, amely majdnem teljesen beborítja az ujjak végét
  150. Szarv fogalma:
    a szarvcsapot borító szaruképződmény mely állandóan kopik
  151. Agancs fogalma:
    a csontcsapon fejőldő tömör csontképződmény, amelyet általában évente ledob az állat
  152. Emlősök táplálkozásában fontos szerepet játszanak:
    gyökeres fogak
  153. Önélező fog fogalma:
    a fogkorona külső felszíne keményebb, ellenállóbb, ezért nem egyenletesen kopik
  154. Emlősök metszőfogának feladata:
    harapás
  155. Disznófélék szemfoga ...
    agyarrá fejlődhet
  156. Nincs szemfoguk:
    kérődzők, rágcsálók, nyúlfélék, ormányosok
  157. Fogképlet fogalma:
    • az alsó és felső fogív egyik felében ülő különböző fogak számát adja meg középről kezdve és hátrafelé haladva:
    • metszőfog
    • szemfog
    • kisőrlő
    • nagyőrlő
  158. Ormányosok felső metszőfoga ...
    agyarrá fejlődik
  159. Ember fogképlete:
    Image Upload 2
  160. Emlősök szemfogának szerepe:
    megragadás
  161. Emlősök őrlőfogainak szerepe:
    őrlés, harapás
  162. Ragadozók zápfogai:
    tarajos, esetleg gumós
  163. Kérődzők zápfogai:
    redős
  164. Ember, disznófélék zápfogai:
    gumós
  165. Milyen emlőscsoportoknak van önélező foguk?
    • nyúlfélék
    • rágcsálók
  166. Disznófélék metszőfogai:
    előre állnak
  167. Az emlősök nyelvükkel ...
    képesek az ízeket érezni
  168. Emlősök bélcsatornájához csatlakozik:
    nyálmirigyek, hasnyálmirigy, máj
  169. Emlősök légzőszerve:
    szivacsos szerkezetű, központi üreg nélküli tüdő
  170. Hol történik a gázcsere az emlősök esetében?
    léghólyagok egyrétegű hámja
  171. Az emlősök szíve:
    négyüregű, két vérkör
  172. Az emlősök vörösvérsejtjei ...
    kifejlődésük során elvesztik sejtmagjukat
  173. Az emlősök vérében a vérlemezkéknek ...
    nem alakul ki sejtmagjuk
  174. Emlősök kiválasztása:
    páros vesével
  175. A tojásrakó emlősök ...
    pergamenhéjú tojásokat raknak
  176. Az erszényesek ...
    elevenszülők
  177. Embrió fogalma:
    az embrionális fejlődés kezdetén a fejlődő utód neve, a szakasz végére jellemző a test és a belső szervek végleges formája
  178. Magzat fogalma:
    az embrionális fejlődés második részében az utód neve, ekkor elsősorban az utód növekedése jellemző (embernél a 12. héttől)
  179. Köldökzsinór fogalma:
    a magzatot a méhlepénnyel összekötő érrendszeri kapcsolat
  180. A méhlepény ...
     az anya és az utód között teremt kapcsolatot
  181. A méhlepényen keresztül zajlik az emlősöknél ...
    a gázcsere, tápanyagok, bomlástermékek cseréje, fehérjék is képesek kicserélődni, de a két élőlény vére nem keveredik
Author
der_murrkater
ID
196315
Card Set
Halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök
Description
Halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök
Updated