Állatok testszerveződése, állati szövetek, homeosztázis

  1. Melyek a többsejtű állatok két fő csoportja?
    álszövetes, valódi szövetes
  2. Álszövetes állatok közé tartoznak:
    a szivacsok
  3. Valódi szövetes állatok két fő csoportja:
    testüreg nélküliek, testüregesek
  4. Testüreg nélküliek közé tartoznak:
    csalánozók, bordásmedúzák
  5. Testüreges állatok két főcsoportja:
    ősszájú, újszájú állatok
  6. Ősszájú állatok két fő csoportja:
    Elsődleges testüreges (áltestüreges), másodlagos testüreges
  7. Elsődleges testüreg =
    áltestüreg
  8. Elsődleges testüreg (áltestüreg) fogalma:
    az ektoderma és az entoderma által határolt üreg, amelyet általában folyadék tölt ki.
  9. Melyek az áltestüreges állatok?
    laposférgek, fonálférgek
  10. Másodlagos testüreg =
    valódi testüreg
  11. Másodlagos testüreg (valódi testüreg) fogalma:
    a mezoderma által közrezárt üreg, a gyűrűsférgektől kezdve alakul ki
  12. Hármas testüreg =
    trimetamer
  13. Hármas testüreg fogalma:
    a másodlagos testüreg több térrészre, üregre oszlik (szívburok ürege, bal és jobb mellhártyaüreg, hasüreg )
  14. Melyek a hármas testüregű állatok?
    tapogatósok, újszájúak
  15. Ősszájúak:
    a bélcsíra állapot szájnyílása a végleges szájrész marad
  16. Ősszájú állatok csoportjai:
    • laposférgek
    • fonálférgek
    • puhatestűek
    • gyűrűsférgek
    • ízeltlábúak
  17. Újszájúak fogalma:
    • a bélcsíra állapot szájnyílása elzáródik vagy végbélnyílássá alakul
    • a végleges szájnyílás máshol képződik
  18. Ősszájú áltestüreges állatok:
    laposférgek, fonálférgek
  19. Ősszájú valódi testüreges állatok:
    puhatestűek, gyűrűsférgek, ízeltlábúak
  20. Szelvényezett állatcsoportok:
    • ősszájú valódi testüregesek közül: gyűrűsférgek, ízeltlábúak
    • újszájúak
  21. Állat fogalma:
    olyan heterotróf soksejtű élőlények, melyek egyedfejlődésük során átmennek a bélcsíra állapoton. Az űrbelűek kivételével az állat rendelkezik idegrendszerrel és immunrendszerrel.
  22. Bélcsíra kialakulásának menete:
    szedercsíra, hólyagcsíra, bélcsíra
  23. A többsejtű állatok egyedfejlődésének első lépései:
    • 1. zigóta: gyors osztódások
    • 2. szedercsíra --> a belső sejtek elfolyósodnak
    • 3. hólyagcsíra --> a gyorsabban osztódó sejtek betüremkednek, és kialakul a kehelyformájú bélcsíra
    • bélcsíra létrejöttének másik módja: a hólyagcsírába bevándorolnak a sejtek
  24. Planuloid hipotézis =
    az egyszerűbb állatok kialakulásának legelfogadottabb evolúciós elképzelése
  25. Planuloid hipotézis szerint az egyszerűbb állatok embrionális fejlődésének menete:
    • 1. sugaras szimmetriájú, hólyagcsírára emlékeztető forma (blastaca)
    • 2. üreg kitöltődik bevándorló sejtekkel (planuloid stádium)
    • 3. planula egyik pólusa megnyílik --> ősszáj
    • 4. ebből differenciálódik a szivacs, csalánozó, laposféreg 
  26. Ektoderma =
    külső csíralemez
  27. Entoderma =
    belső csíralemez
  28. Mezoderma =
    középső csíralemez
  29. Testfal ebből alakul ki:
    külső csíralemez
  30. Tápcsatorna ebből alakult ki:
    belső csíralemez
  31. Kívülről sugaras, belülről kétoldali szimmetriát mutatnak:
    egyes csalánozók, bordásmedúzák, tüskésbőrűek
  32. Szövet definíciója:
    hasonló alakú és azonos működésű sejtek összessége
  33. Az állatok és az ember szövetei ...
    hasonlóak
  34. A szövetek a ... jelennek meg először.
    csalánozóknál
  35. Állati szövetekre jellemző a ...
    sejt közötti állomány
  36. Implantáció =
    beültetés, idegen tárgy (pl protézis) beépítése a szervezetbe
  37. Transzplantáció =
    szövet- ill. szervátültetés
  38. Hámszövetek kialakulhatnak ... csíralemezből
    mindhárom
  39. Hámszövetek feladata:
    elhatárolás, védelem, kapcsolatteremtés a környezettel
  40. Hámszövet leírása:
    • szorosan kapcsolódó sejtek
    • nincs sejt közötti állomány
    • vékony alaphártyán találhatók
    • vérerek nem jutnak a sejtek közé
    • tápanyagot diffúzióval kapják a kötőszövet felől
  41. Hámszövetek típusai működésük alapján:
    Mirigy-, érzék-, fedő-, felszívó-, pigmenthám
  42. Mirigyhámsejtekben sok ...
    ER, Golgi és lizoszóma van
  43. Mit termelnek a mirigyhámsejtek?
    • élőlény számára hasznos anyagokat: enzimek, hormonok
    • szükségtelen anyagokat választhatnak ki
  44. Mirigyek két típusa:
    • külső elválasztású (exokrin)
    • belső elválasztású (endokrin)
  45. Külső elválasztású mirigyek hova ürítik váladékukat?
    élőlény valamelyik felületére
  46. Hol találunk felszívóhámot?
    bél belső felületén
  47. Felszívóhám feladata:
    megemésztett táplálék felszívása a testfolyadékba
  48. Érzékhám feladata:
    élőlényt érő hatások felfogása
  49. Az érzékhámsejtek képesek ... átalakítani.
    az ingerületet elektromos változássá, ingerületté
  50. Pigmenthám feladata:
    fényelnyelés, árnyékolás
  51. Hámszövet típusai felépítés szerint:
    lap-, köb-, henger-, csillós hengerhám
  52. Laphám típusai:
    egyrétegű, többrétegű el nem szarusodó, többrétegű elszarusodó
  53. Egyrétegű laphám jellemzői
    hullámos szél, lapos sejtek
  54. Hol találunk egyrétegű laphámot?
    • erek egyrétegű laphámja
    • tüdő légzőhámja
  55. Endothel =
    erek egyrétegű laphámja
  56. Epithel =
    tüdő légzőhámja
  57. Többrétegű el nem szarusodó laphám jellemzői:
    alsó rétegtől a felszín felé haladva hosszúkás, köbös, majd lapos sejtek
  58. Hol  találunk többrétegű el nem szarusodó laphámot?
    szaruhártya, halbőr, nyelőcső
  59. Többrétegű, elszarusodó laphám jellemzői:
    kifelé nyomódó sejtek ellaposodnak, elszarusodnak
  60. Hol találunk többrétegű, elszarusodó laphámot?
    szárazföldi gerincesek kültakarójának hámja
  61. Köbhám jellemzői:
    a sejtek kocka alakúak
  62. Hol találunk köbhámot?
    vese elvezető csatornáinak sejtjei, mirigyek
  63. Hengerhám típusai:
    egyrétegű, több magsoros, többrétegű
  64. Egyrétegű hengerhám jellemzői:
    henger formájú sejtek, sejtmag az alsó harmadban
  65. Hol találunk egyrétegű hengerhámot?:
    • gerinctelen állatok kültakarója
    • bélcsatorna hámja
  66. Több magsoros hengerhám jellemzői:
    sejtek mindegyike eléri az alaphártyát, de a felszínt nem
  67. Hol találunk több magsoros hengerhámot?
    húgyhólyag, húgyvezeték
  68. Többrétegű hengerhám jellemzői:
    a legkülső réteget is hengerhámsejtek alkotják
  69. Hol találunk többrétegű hengerhámot?
    kötőhártya, húgycső
  70. Egyrétegű csillós hengerhám jellemzői:
    henger formájú sejtek, sejtmag az alsó harmadban, csillók
  71. Hol találunk egyrétegű csillós hengerhámot?
    örvényférgek kültakarójának hasi oldala
  72. Több magsoros csillós hengerhám jellemzői:
    a sejtek felületén csillók találhatók
  73. Hol találunk többrétegű csillós hengerhámot?
    légutak
  74. Példa külső elválasztású, csöves mirigyhámra
    verejtékmirigy
  75. Példa külső elválasztású, bogyós mirigyre:
    faggyúmirigy
  76. Példa külső elválasztású csöves-bogyós mirigyre:
    állkapocs alatti nyálmirigy
  77. Hol találunk pigmenthámot?
    emberi szem, rovarszem
  78. Hol találunk érzékhámot?
    nyelv ízlelőbimbói, helyzetérzékelő szerv
  79. Kötő- és támasztószövetek a ... alakulnak ki.
    középső csíralemezből
  80. Vér szerepe:
    anyagok szállítása, védekezés, belső környezet biztosítása
  81. Lazarostos kötőszövet feladata:
    • szerveket rögzít
    • elválaszt
    • üregeket tölt ki
  82. Tömöttrostos kötőszövetben a ... ... helyezkednek el.
    rostok szorosan
  83. Az ínszövetben főleg ... található.
    kollagén
  84. Az ínszövetben a sejtek ... (miért?)
    anyagcseréje lassú, a gyér vérellátás miatt
  85. Az ínsérülések ... gyógyulnak
    lassan
  86. Az inak szakítással szemben való ellenálló képessége a ... köszönhető.
    sok kollagénnek
  87. A zsírszövetben ... a sejt közötti állomány
    kevés
  88. Kötőszövetek típusai:
    • lazarostos
    • tömöttrostos
    • zsírszövet
    • vér
  89. Tömöttrostos kötőszövet típusai:
    • ínszövet
    • rugalmas rostos kötőszövet
  90. Lazarostos és tömöttrostos kötőszövet sejtjei:
    kötőszöveti sejtek (pl. fibrociták)
  91. Lazarostos kötőszövetben ... az alapállomány.
    sok
  92. Tömöttrostos kötőszövetben ... az alapállomány.
    kevés
  93. Lazarostos kötőszövet rostjai:
    • kollagén rost
    • rugalmas rost
  94. Lazarostos kötőszövet előfordulása:
    • bőr irhája
    • belső szervek között
  95. Ínszövet feladata:
    izom rögzítése
  96. Ínszövet előfordulása:
    inak
  97. Rugalmas rostos kötőszövet előfordulása:
    • tarkótájék
    • csigolyák összekapcsolása
  98. Rugalmas rostos kötőszövet feladata:
    csontok összekapcsolása
  99. Rugalmasrostos kötőszövet rostjai:
    nagyon sok rugalmas rost
  100. Ínszövet rostjai:
    nagyon sok kollagén rost
  101. Zsírszövet sejtjeinek alakja:
    pecsétgyűrű
  102. Zsírszövet rostjai:
    rácsrostok
  103. Zsírszövetben előfordul: 
    vérér
  104. Zsírszövet feladatai:
    • tápanyagraktár
    • mechanikai védelem
    • hőszabályozás
    • vitaminraktár
  105. Zsírszövet előfordulása:
    • bőralja, szervek fala
    • szervek között
  106. Vér sejtes alkotói:
    • vörösvérsejt
    • fehérvérsejt
    • vérlemezke
  107. Vér sejtközötti állománya:
    folyékony
  108. A vérben nincs ...
    kötőszöveti rost
  109. Vér feladata:
    anyagszállítás, védekezés, belső környezet biztosítása
  110. Vér előfordulása:
    zárt keringési rendszerben
  111. Támasztószövetek típusai:
    • chordaszövet
    • porcszövet
    • csontszövet
  112. Chordaszövet sejtjei:
    nagy belső nyomású sejtek
  113. Chordaszövet rostjai:
    • kollagén rost
    • rugalmas rost
  114. Porcsszövet rostjai:
    • kollagén rost
    • rugalmas rost
  115. Chordaszövet feladata:
    támasztás
  116. Chordaszövet előfordulása:
    • gerincesek embriója
    • elő- és fejgerinchúrosok
  117. Porcszövet sejtjei:
    gömbölyű sejtek csoportosan
  118. Porcszövet alapállománya:
    szilárd, de késsel vágható
  119. Porcszövet feladata:
    támasztás, sima felület biztosítása
  120. Porcszövet előfordulása:
    • ízületi felszín
    • fül, orr, légcső
  121. Csontszövet sejtközötti állománya:
    szilárd, kemény, rugalmas
  122. Csontszövet sejtjei és a csontszövet jellemzői:
    • soknyúlványú, szilvamag alakú sejtek nyúlványaikkal kapcsolódnak, koncentrikus körökbe rendeződnek
    • koncentrikus körök középpontjában a Havers-csatornák
    • oldalágaik a Volkmann-csatornák
    • csatornákban vérerek futnak
  123. Csontszövet alapállománya:
    szervetlen sók (kalcium-foszfát, 60 százalékban)
  124. Csontszövet rostjai:
    fehérjék, rugalmassá teszik a csontot
  125. Csontszövet feladata:
    támasztás, felületet ad az izmoknak a mozgáshoz
  126. Izomszövetek közös jellemzői:
    • feladata az élőlények mozgásának biztosítása
    • benne a kémiai energia mechanikai energiává alakul
    • aktin és miozin található benne
    • mezodermális eredet, KIVÉVE: ektodermális eredetű pupilla izomzata
  127. Simaizomszövet felépítése:
    • hosszában megnyúlt, orsó alakú sejtek
    • pálcikaszerű sejtmag a sejt közepén
    • sejtek között plazmakapcsolat
  128. Simaizomszövet működése:
    • lassú összehúzódásokra képes
    • nem fáradékony
    • viszonylag gyenge erőfejtésre képes
    • beidegzése a gerinceseknél a vegetatív idegrendszerrel áll kapcsolatban
  129. Simaizomszövet előfordulása:
    • belső szervek mozgatója (erek, tápcsatorna fala, légutak)
    • férgek, puhatestűek bőrizomtömlője
  130. Harántcsíkolt izomszövet felépítése:
    • sejtmagok az izomrost hártyája közelében
    • aktin- és miozinmolekulák szabályos rendje miatt az izomfonalakon mikroszkóppal jellegzetes harántcsíkolat --> kettősen töri a fényt
  131. Harántcsíkolt izomszövet működése:
    • gyors összehúzódás
    • rövid ideig tartó működés
    • erős
    • fáradékony
    • akarattal irányítható
  132. Harántcsíkolt izomszövet előfordulása:
    • kagylók teknőzáró izma
    • ízeltlábúak, gerincesek vázizomzata
  133. Szívizomszövet felépítése:
    • ferde harántcsíkolat
    • sejtek villásan elágaznak, hálózatot alkotnak
    • elágazások: Eberth-féle vonalak
    • sejtmagok a sejt közepén
  134. Szívizomszövet működése:
    • hosszú, kitartó működés
    • gyors összehúzódás és elernyedés
    • akarattól független működés, önálló ingerképzés és ingerületvezetés
    • vegetatív szabályozás
  135. Inger fogalma:
    élőlényt érő olyan hatás, ami valamilyen választ vált ki
  136. Ingerület fogalma:
    inger hatására létrejött válasz (anyagcsere-változás) a sejtben
  137. Idegszövet eredete:
    ektodermális
  138. Idegszövet funkciói:
    állatok és az ember idegrendszerét alkotja, az életfolyamatokat szabályozza
  139. Idegszövet alkotórészei:
    • neuron (idegsejt)
    • gliasejt (támasztósejt)
  140. Idegsejt rövid nyúlványa:
    dendrit
  141. Idegsejt hosszú nyúlványa:
    axon
  142. Tigroid rög:
    fehérjeszintetizáló szemcse a sejttestben és a dendritben
  143. Tigroid rög másik neve:
    Nissl-szemcse
  144. Az idegsejt felépítése szerint lehet:
    • egynyúlványú
    • kétnyúlványú
    • álegynyúlványú
    • soknyúlványú
  145. Az idegsejt működése szerint lehet:
    • érzőneuron
    • mozgatóneuron
    • asszociációs (inter-) neuron
  146. Gliasejtek jellemzői:
    • táplálnak, védenek, támasztanak
    • kitöltik az elpusztult idegsejt helyét
    • velőshüvellyel leszigetelik az axont
  147. Az axon a működéséhez szükséges anyagokat ... kapja
    a sejttestből
  148. Az idegsejt sejttestének membránja ...
    csupasz
  149. Gliasejtek típusai:
    • mikroglia
    • oligodendroglia
    • asztrocita
    • Schwann-sejt
  150. Belső környezet =
    a testfolyadékok állománya
  151. Homeosztázis =
    a belső környezet állandóságának fenntartása, dinamikus állandósága
  152. Mit tesz lehetővé a homeosztázis?
    a sejtek egyenletes működését a változó környezeti tényezők ellenére is
  153. A belső környezet legfontosabb jellemzői:
    testfolyadékok mennyisége, ionösszetétele, hőmérséklete, kémhatása, ozmotikus nyomása
  154. Minél fejlettebb az állat, annál ... a belső környezete.
    kisebb határok között mozoghat
  155. A homeosztázis fenntartásában jelentős:
    • a kiválasztószervek működése
    • az idegi és a hormonális szabályozás
Author
der_murrkater
ID
196034
Card Set
Állatok testszerveződése, állati szövetek, homeosztázis
Description
Állatok testszerveződése, állati szövetek, homeosztázis
Updated