Növények, gombák, zuzmók összefoglaló

Soksejtű eukarióták, melyek klorofillmolekulák segítségével fotoszintetizálnak, sejtfaluk a cellulóz, tartalék tápanyaguk a keményítő. Egyedfejlődésük során az ivaros és az ivartalan nemzedék váltakozik.

szervrendszer

szénhidrátok

• talaj kialakítása, vízellátásának javítása
• fotoszintézissel szerves anyagot és oxigént termel
• fosszilis energiahordozókká alakulnak az évezredek során

másik növény szerves anyagait használja, pl. aranka,vicsorgó

másik növény szervetlen anyagait használja fel saját felépítő folyamataihoz

nitrogénszegény talajon, pl. Vénusz légycsapója, kancsóka, harmatfű

egy sejt az aljzaton rögzül, vezérsejt osztódik, középső sejt fotoszintetizál

valódi

ősi zöldmoszatokból

gyökérszerű képződménye (rhizoida)

valódi edénynyaláb

1-2 sejtréteg vastagságú, nincs kutikálja, víz számára átjárható

a vizet és ásványi anyagokat egész testükön keresztül

hemicellulóz

változó vízállapotúak – mohapárnákat

vörös- és barnamoszatok többségére, zöldmoszatok egy részére, kalapos gombákra, mohákra

a mohatelepek feldarabolódásával

lombosmohák, májmohák

1. hímivarsejt vízben úszva jut el a petesejthez, megtermékenyítéshez víz szükséges 2. 2n zigóta spóratartó nyéllel és tokkal 3. meiózissal ivartalan spórák 4. spórából fonalas előtelep 5. mohanövény (ivaros nemzedék) 6. csúcsi részén alakul ki a hím- és női ivarszerv

zöldmoszatok tömlősgombákkal való együttélése: gomba vizet és ásványi sókat vesz fel, CO2-dal látja el a moszatokat, moszatok szerves anyagot szintetizálnak

a szélsőséges éghajlati viszonyokat

érzékenyek a levegő SO2 –tartalmára

1. pionír 2. sziklák felületén 3. zuzmósavakkal feloldják

rénszarvasok

leváló telepdarabokkal

ostor

prokarióta kékmoszatok, ostorosmoszatok, sárgásmoszatok, egysejtű eukarióták

• vízért való verseny
• fényért való verseny
• szárazabb élőhelyeken való elterjedés lehetősége

• nem jutottak korlátlan mennyiségben vízhez
• nem tudták teljes testfelületükön felvenni a vizet
• nem tartotta meg testüket a víz

• hatékony a tápanyagfelvételük (bőrszöveti szőrök, gyökér)
• gyorsan továbbítják a tápanyagot (szállítószövet, szár)
• intenzív a fotoszintézis (levél)
• hatékony a test megtartása (szilárdító alapszövet)
• növekedhetett a testméret

ősi zöldmoszatokból

földtörténeti óidőben

valódi szövetekkel és szervekkel rendelkező, hajtásos növények

szár, levél, gyökér

virág, termés

fotoszintézisre szolgáló ellaposodott szerv

valódi edénynyalábok és szilárdítószövet

• 1. hímivarsejtek vízben úsznak el a petesejthez
• 2. diploid zigótából harasztnövény
• 3. spóratartók alakulnak ki, bennük meiózissal a haploid spórák
• 4. spóra a talajon előtelepet alakít ki (ivaros nemzedék), ennek fonákán találhatók az ivarszervek

korpafüvek, zsurlók, páfrányok

a levélfonákon alakulnak ki

erdei pajzsika

pikkelyfa, pecsétfa

örvös lágyszár

kovát

pikkelyszerű, villás elágazása

ősi harasztokból

középidőben

1. hajtásos 2. virágos

már független a víztől

magvaspáfrányok

1. fejletlen gyökérszőrök 2. szimbiózisban 3. gombákkal 4. mikorrhiza

vízszállító sejtek (tracheidák), rostasejtek, nincsenek vízszállító csövek és rostacsövek

szél segítségével

1. nőivarú 2. szabadon

termésük

a haploid ivaros szakasz már nem fejlődik önálló életre képes zöld növénnyé

• magvaspáfrányok (kihaltak)
• csikófarkfélék
• páfrányfenyők
• fenyőfélék: araukária-, ciprus-, tiszafafélék, mamutfenyők, fenyők

sejtmagvacskát

színtest, zárványok, sejtnedvvel telt üreg, sejtfal

tölgy, akác, bükk

fenyő, nyár

endoplazmatikus hálózatról, Golgiról lefűződő hólyagokból

alkaloidokat, felesleges anyagokat, festékmolekulákat, stb.

fehérjezárvány

kezdetleges, az evolúció zsákutcáját jelentő szerveződési forma, melyben az együtt lévő sejtek között nincs munkamegosztás

Együtt élő sejtek alaki elkülönülése mellett csak időleges munkamegosztás jön létre.

leveles szár

élőlény sejtjei között teljes munkamegosztás (harasztok, nyitvatermők, zárvatermők)

osztódó, állandósult

• vékony, cellulóz sejtfal
• nagy sejtmag
• dús citoplazma

hajtás- és gyökércsúcsi osztódószövet

köztes (interkaláris) osztódószövet

kambium

másodlagos fejlődés, melynek során a már állandósult sejtek visszanyerik osztódóképességüket, és új szöveteket hoznak létre

bőr-, alap-, szállítószövet

egyéves növényeket, idősebb növények fejlődő szervrészleteit borítja

föld feletti részek bőrszövete

védelem, párologtatás csökkentése, kapcsolatteremtés a környezettel

a sérülések helyén

nincs sejtközötti állomány

• egy sejtréteg
• hullámos szél
• szoros záródás

föld alatti részek bőrszövete, nincs kutikula, nincs gázcserenyílás, van gyökérszőr

héjkéreg, fás szárú növényekben, tábla alakú sejtek szoros záródása

idősebb fák kérge

súlyzó/bab

csak a zárósejtekben

Gázcserenyílás mögött az alapszövet sejtjei által képzett tér

élőek, elhaltak

anyagokat választanak ki, pl a muskátli illata

gyökér bőrszöveti sejtjeinek citoplazmatikus nyúlványa, élettartama néhány nap

Kétszikű növény gázcserenyílása

Egyszikű növény gázcserenyílása

Osztódószövet fénymikroszkópos képe - gyökércsúcs

Felszívott vizet és ásványi sókat juttatja el a fotoszintézis helyére, onnan a szerves anyagokat a felhasználás helyére.

farész, háncsrész

élettelen vízszállító sejtek, minden hajtásos növényben

vízszállító csővé

gyors anyagszállítás

rostasejt

harasztok, nyitvatermők háncsrésze

rostacsövek, kísérősejtek

Sejtek végein lévő harántfalakon pórusok keletkeznek

élők

Farész raktározásra módosult élő sejtjei

Háncsrész raktározásra módosult élő sejtjei

a fásszárúak szárában sugárirányban szállítják az anyagokat

szállítónyalábokba/edénynyalábokba

• 1. élő
• 2. energia
• 3. levélből
• 4. szacharóz
• 5. víz passzív felvétele
• 6. a felhasználóhelyeken
• 7. a koncentrációkülönbségnek megfelelően

vagy csak fa- vagy csak háncselemet tartalmaz

a nyaláb közös nyalábhüvelyben fa- és háncselemeket is tartalmaz

ha az összetett szállítónyalábban nincs kambium

ha az összetett szállítónyalábban van kambium

a kambium összeér, kialakul a zárt kambiumgyűrű, mely kifelé a háncstest, befelé az egységes fatest elemeit hozza létre

a növény vízellátása, anyagcsere-intenzitása nem egyenletes, ezért az év különböző időszakaiban eltérő átmérőjű szállítóelemek jönnek létre

belső, világosabb része a fatestnek

sötétebb, külső része a fatestnek

szétszakad, a héjkéreg részévé válik

a fatest életműködésekből kikapcsolt, sötétebb belső része

a fatest világosabb, élő külső része

szórtan

körben

• növényi test váza
• szállít
• irányítja a növekedést felfelé

Pálmatörzs, cserje, fatörzs

Dudvaszár, szalmaszár, palkaszár, tőszár, tőkocsány, nádszár

Fás szárú növény, törzsre és koronára tagolódik

Törzs nélküli fásszárú növény, a hajtások a talajfelszín felett elágaznak

fiatal hajtás

egy évnél idősebb hajtás

3 évnél idősebb hajtás

a kórokozók elleni védelemben.

sók kristályosodhatnak ki.

az utolsó évi elemek vesznek részt a vízszállításban

bőrszövet és szállítószövet között

• 1. valódi alapszövetek
• 2. vékony
• 3. anyagáramlást
• 4 sejt közötti járatok

Levél, fiatal szár, fejlődő termés

Szivacsos, oszlopos

táplálékkészítő, raktározó, szilárdító, víztartó, átszellőztető, kiválasztó-váladéktartó

vízinövényekben, nagy légjáratok

Sejtek fala erősen megvastagodik

szklerenchima, kollenchima

megnyúlt sejtek, sejtek elhaltak, rostok (len, kender)

sejtfalak egyes részeken illetve a sarkainknál vastagodtak (szőlő, sóska)

Felesleges anyagcseretermékeket (nektár, illóolajok, tejnedv, alkaloidák) tárolja és kiválasztja

zöld levelekben, zöld szárakban

• sok sejt közötti járat
• sok zöld színtest
• fotoszintetizál

fénytől elzárt növényi részekben

• nagy, tág üregű sejtek
• keményítőt, cukrot olajat raktároznak

• tág üregű sejtek
• víz egy nagy, központi vakuólumban

szárazságtűrő növényekben

sarkos, lemezes

felesleges anyagok leadása

kis

anyagszállítás, hőszabályozás

turgorállapotba

víz, ásványi sók ionjai, szén-dioxid

• 1. vizet és ásványi sók ionjait
• 2. bőrszöveti sejtjeinek
• 3. gyökérszőrök
• 4. a gázcserenyílásokon keresztül

hajtásos növények rögzítése, tápanyagok felvétele

osztódási, megnyúlási, felvételi, szállítási zóna

gyökércsúcs

osztódási zóna

védi az osztódószövetet,, gyökérsavakat termel, melyek oldják a talajszemcséket (növekedés)

az új sejtek felveszik a növény sejtjeire jellemző hosszúkás alakot.

itt a legintenzívebb a tápanyagfelvétel

Szállítási zóna

szállítási zóna

nyitvatermő, zárvatermő kétszikű

egyszikűek

egyszerű

• karógyökér
• hagymagumó
• gyökérgumó
• gyökérgümő

sárgarépa

jácint

retek, dália

pillangósvirágúak

más szervből alakulnak ki

• léggyökér - filodendron
• kapaszkodógyökér - borostyán
• támasztó léggyökér
• koronagyökerek - kukorica
• szívógyökér – aranka

1. oldott 2. ionok formájában 3. talajszemcsékhez

néhány ion diffúzióval, nagy részük energia befektetésével

gravitációs és kapilláris

• a talaj vízmegkötő képessége
• hőmérséklete
• levegőtartalma
• vízpotenciálja

víz

ozmózisnyomás nagyobb legyen, mint a turgornyomás

• a sejthártya passzívan, ozmotikus nyomáskülönbséggel veszi fel a vizet
• a külvilág felől a szállítószövet elemei felé irányuló áramlás keletkezik
• a víz a belső, nagyobb ozmotikus nyomású sejtbe áramlik
• a víz sejtről sejtre halad
• a víz a vízszállító sejtbe/csőbe jut

a talajból hiányzó elemek mesterséges pótlása

a növények a legkisebb mennyiségben jelen levő alkotórész arányában hasznosítják a többi anyagot

fehérjék, nukleinsavak, vegetatív szervek felépítője

nukleinsav felépítője, virág-, termés-, mellékgyökérképzés

szénhidrát-, sejtfalképzés, csírázás

fehérjék felépítője

membrán-, gyökérképzés

klorofill felépítője

sejtlégzés fehérjéi

serkenti az auxinképzést, szabályozza a vízgazdálkodást

idős levelek sárgulnak, lehullnak, betegségérzékenység

növény sötétzöld, levelek vörösesek, a növény satnya

idősebb levelek szélei alágörbülnek, nekrózis

fiatal levelek, levélerek sárgulnak, elfásodás

gyökércsúcs, hajtáscsúcs tönkremegy, fiatal levelek sárgák és felgyűrődnek

idősebb levelek márványozottsága

fiatal levelek sárgák, levélerek zöldek (klorózis)

hajtáscsúcs pusztul

• gyökérnyomás (központi henger vízszállító csöveiben élő faelemek ionokat választanak ki, amit a víz passzívan követ)
• párologtatás szívóhatása
• tracheában kialakuló kapilláris nyomás
• vízmolekulák közötti kohézió

a növény turgora csökken, visszafordítható

a növény kiszárad, nem visszafordítható

a felesleges víz leadása hidatódákon keresztül

• 1. elpárologhat a gázcserenyílásokon keresztül
• 2. egy részük a citoplazmában marad, felhalmozódik az idősebb sejtek sejtüregeiben
• 3. a citoplazmában makromolekulák, ionok hidratációs vizét képezheti
• 4. fotolízisben vehet részt
• 5. terminális oxidáció során keletkezhet víz
• 6. a fotolízisből származó hidrogénatomok elemei részecskékre esnek szét, a protonok és elektronok felhasználódhatnak a Calvin-ciklusban, ahol a keletkező glükóz H-atomjait képezhetik

• 1. a háncselemekben jutnak el a felhasználás helyére
• 2. minden irányban mozoghatnak a háncselemekben
• 3. szacharóz, aminosavak, kis molekulájú szerves vegyületek
• 4. levélerekben a háncsrész a fonák felőli részen helyezkedik el (->tetvek)
• 5. szerves anyagok szállítását Malphigi vizsgálta (gyűrűzés, a gyűrű felett a szövetek megduzzadnak, mert a kész szerves anyagok nem tudnak tovább áramolni)

két legközelebbi levél, csomó vagy elágazás közötti szárrész

fiatalkori hajtás

• fedett-csupasz
• csúcs-oldal-hónalj
• hajtó-alvó
• virág-levél-vegyes

raktározás, szaporodás, védekezés, kapaszkodás

hagyma, gumó

inda, gyöktörzs

tüske, ágtövis

ágkacs

• pozsgás: kaktusz
• szárkacs: tök
• ágkacs: szőlő
• tövis: kökény
• tüske: rózsa
• inda: szamóca

• gyöktörzs: gyöngyvirág
• tarack: tarackbúza
• szárgumó: burgonya
• hagyma: vöröshagyma
• hagymagumó: kardvirág

a szár korlátozott növekedésű oldalszerve

a hajtáscsúcs levélkezdeményeiből

tápanyagkészítés, gázcsere, párologtatás

levélalap, -nyél, -lemez

szórt, átellenes, keresztben átellenes, örvös

egy levélnyélen egy levéllemez

egy levélnyélen több levéllemez

ép, fűrészes, fogas, csipkés, hullámos

tagolatlan, karéjos, hasadt, osztott, szeldelt

szív, vese, kerekded, tojásdad, elliptikus, hosszúkás, szálas, tűlevél

Fogazott

Fűrészes

Örvös

• 1. felül egyrétegű epidermisz, rajta lehet viasz, kutikula, növényi szőr
• 2. oszlopos táplálékkészítő alapszövet (hasáb alakú sejtek, fotoszintézis)
• 3. szivacsos táplálékkészítő alapszövet (sok zöld színtest, sejt közötti járatok)
• 4. fonák bőrszöveti sejtek között: gázcserenyílások

levéllemezben futó szállítónyalábok

villás

párhuzamos/mellékeres

hálózatos/főeres

harasztok, nyitvatermők, zárvatermők

csíranövény táplálója, kétszikűeknél raktározza a tápanyagot, egyszikűeknél közvetíti a mag táplálószövetéből a csíranövénynek

sok

egy vagy két-

föld alatti hajtásokon, pl hagyma

a virág ill. virágzat alatt

védelem, támasztás, csalogatás

murvalevél, buroklevél, toklász

• levéltövis - sóskaborbolya
• levélkacs - lednek
• pálhalevél - borsó
• rovarfogó növények – különleges táplálkozásra módosultak

leadott CO2 és a felvett O2 térfogatának aránya

• 1. a vízgőz leadása az alapszövet sejtjeiből a sejt közötti járatokba
• 2. a vízgőz a sejt közötti járatokból a gázcserenyílásokon át a környezetbe távozik

levél fonákán

a levél mindkét oldalán

vízen úszó vízinövényeknél

2 db, babszem alakú, homorú részükkel egymás felé néző zárósejt

a zárósejtek turgorállapotától

fotoszintetizálnak, cukrot készítenek

• 1. zárósejtben
• 2. színtest
• 3. szőlőcukor-koncentráció
• 4. víz
• 5. szomszédos sejtekből
• 6. ozmózissal
• 7. légrés

bezárul

zártak

• 1. napfényben fotoaktív nyitás
• 2. sötétedéskor fotoaktív zárás
• 3. vízhiánykor hidroaktív zárás

transzspiráció

• levegő páratartalma
• szélerősség

sztómák

besüllyeedtek

kiemelkednek

légudvar

keményítő

• O2- termelés, ami a légzéshez kell
• szervesanyag-termelés a heterotrófok számára is

• 1. a gázcserenyíláson keresztül felvett CO2-molekula a fotoszintézis sötétszakaszába lép be (Calvin-ciklus)
• 2. az öt szénatomos ribulózhoz kapcsolódik
• 3. átmeneti termék két molekula glicerinsav-foszfátra bomlik
• 4. redukálódik glicerinaldehid-foszfáttá
• 5. két glicerinaldehid-foszfátból több lépésben szőlőcukor keletkezik, ami keményítő formájában raktározódik
• 6. ha ezt a növény felhasználja, akkor a glükolízisbe jut a glicerinaldehid-foszfát

O2 és CO2 cseréje a növény és környezete között

folyamatosan

biológiai oxidáció a sejtben

energia szabadul fel.

• külső hőmérséklet
• fény intenzitása
• sejtek víztelítettségi állapota

csírázás idején, mert ekkor a növény heteretróf építő folyamatú, és ehhez a magban raktározott tápanyagok lebontásából származó energiát használja fel a csíranövény

• 1. fotoszintézis
• 2. oxigén
• 3. légzésben
• 4. szén-dioxid
• 5. keletkező szerves vegyületekbe

C6H12O6 + 6 O2 = 6 CO2 + 6 H2O + energia

elválasztás

kiválasztás

exkréció

szekréció

• szénhidrát ( répacukor a burgonyában)
• keményítő (búza, bab, burgonya, árpa)
• fehérje (szója)
• olajok, zsírok (napraforgó, dió)

gyökér, szár, termés

hűti

radioaktív izotópokkal

gázcsere, sejtlégzés

intenzívebb

az olajtartalmú magvak

karfiol, brokkoli

hasadásos járatok, mirigyszőrök a leveleken, nektáriumok a virágokban, tejcső

a növekedési mozgás

citoplazma áramlása

• helyváltoztató (pl a termések terjedése)
• helyzetváltoztató (pl a szél mozgatja a növényt)

a víztartalom változása

inger irányától függő helyváltoztató mozgás

inger irányától függő helyzetváltoztató mozgás

inger irányától független helyzetváltoztató mozgás

a virág nyílása reggel

tulipán kinyílik a meleg szobában

mimóza leveleinek mozgása

• citokininek
• auxinok
• gibberellinek
• abszcizinsav
• etilén
• brasszikoszteroidok

növényi sejtek osztódását, megnyúlását serkentik vagy gátolják

rendszerben

• Auxin jelenlétében a sejtosztódást serkentik, a rügyképződés kiváltói
• Hatásukra az állandósult szövetek visszanyerik osztódóképességüket.

• Növekedést szabályozó anyagok
• Hajtáscsúcsokon termelődnek
• Növelik a sejtek hosszanti megnyúlását
• Hatással vannak a fotoszintézisre, légzésre, sejtosztódásra
• Az egyes szervek eltérő auxinkoncentrációt igényelnek, a hajtáscsúcsközelében lévő magasabb auxinszint megakadályozza a levelek hónaljában lévő oldalrügyek kihajtását.
• Tropizmusok kialakításában fontos szerep.

Fénnyel ellentétes oldalon

• szártagok megnyúlását serkentik
• segítik a virágképzést
• fokozzák a csírázás ütemét
• segítik a korai érést

• általános gátló hormon
• gátolja a rügyek korai kihajtását
• fenntartja a fás növények téli nyugalmát
• gyorsítja a növényi szervek öregedését, a lombhullást

• gyümölcsök érését serkenti
• gátolja a növekedést, az auxinszállítást

• befolyásolják az anyagcserét
• serkentik a szármegnyúlást
• serkentik a szár és a levél fejlődését
• serkentik az eténképzést

• a hajtás-tenyészőcsúcstól megfosztott csíranövényke nem nő tovább, mert nem kapott auxint
• ha féloldalasan helyezzük vissza a hajtáscsúcsot, a felülről való megvilágítás ellenére is elgörbült a csíranövényke, mert a hajtásnak csak az egyik felén halad lefele az auxin
• ha zselatinkockára tesszük a hajtáscsúcsot, az auxin átszivárog abba, és a kockát visszatéve a csonkra, a növekedés folytatódik

a faj folytonosságát biztosító életjelenség, amely során az élőlények önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre

kihasználható, hogy a növényi szervek nedves környezetben a hiányzó részeket pótolják. Lehet gyökérrel (rózsa), szárral (muskátli), levéllel (begónia, fokföldi ibolya)

a hajtást a talajba vezetve az gyökeret fog képezni, majd az új egyed leválasztható az anyanövényről (szőlő, rózsa)

2-3 rügyes oltóág, szemzés egy rügy beültetését jelenti (gyümölcsfák)

ostor

csilló

módosult levelekből álló, korlátolt növekedésű, rövid szártagú szaporító hajtás

a heterospórás páfrányok makro- és mikrospórát létrehozó spóratartós leveleiből

szél, víz, állatok

kocsány, vacok, virágtakarólevelek,ivarlevelek

védelmet, figyelemfelkeltést

csésze

párta

porzótájat ill. termőtájat

a virágpor megtapadását.

virágporszem

az egynemű virágtakarót, a leplet

csökevényes

valamelyik virágalkotó nem alakul ki

porzók hiányoznak

termők hiányoznak

nem alakul ki a virágtakaró

mindkét ivarlevél hiányzik

figyelemfelkeltést

Egyivarú virágok kialakulásával

a hím és a női virág egy egyeden megtalálható

külön növényen található meg a hím és a női virág

• K csészelevél
• C sziromlevél
• P lepellevél
• A porzó
• G termő
• virágtagok száma alsó indexben
• () összenövés
• azonos virágtagok több körben: + jel
• * sugaras szimmetria
• felfelenyíl: kétoldali szimmetria

a virágtengelyen egyetlen virág található

nemzedékváltakozással

Minőségi változások sorozata, amelynek eredményeként új szervek, szövetek alakulnak ki a sejtek differenciálódása következményeképpen

• ivaros szakasz – embriózsák-kezdemény mitózissal 3x osztódva 8 db sejtet hoz létre
• 8 sejt = embriózsák, részei: 1 petesejt, 2 kísérősejt, 3 ellenlábas sejt, 2 középső két sejt összeolvad központi sejtté
• az embriózsákot a magkezdemény burka veszi körül
• embriózsák+magkezdemény burka = magkezdemény
• porzó megfelel a hajdani mikrospórának, egyszeres genetikai állományú, mitózissal létrehozza a vegetatív és a generatív/reproduktív sejtet
• vegetatív és a generatív/reproduktív sejtet + vastag sejtfal = pollen
• megporzás: a virágporszem termőre kerülése
• a vegetatív sejt pollentömlőt hajt a generatív sejt számára az embriózsák felé
• a tömlőn levándorló generatív sejt kettéosztódik, két hímivarsejtet hoz létre: egyik a petesejttel, a másik a központ sejttel egyesül
• a megtermékenyített petesejtből lesz a zigóta, majd a csíranövény
• a központi sejtből táplálószövet fejlődik (zárvatermőkben 3n genetikai állományú, nyitvatermőkben 2n)
• ha elmarad a megtermékenyítés, az ivarsejtek feladatát az ellenlábas sejtek veszik át
• a magkezdemény burkából maghéj, a magházból termés fejlődik ki

a zárvatermőkre jellemző folyamat, amely során a magkezdemény petesejtje és központi sejtje is összeolvad egy hímivarsejttel

magvas növények többsejtű szaporító szervrendszere, amely a megtermékenyített magkezdeményből alakul ki

csíra, táplálószövet, maghéj

a zárvatermők termőjének magházából a megtermékenyítés után létrejövő képződmény, ami egy vagy több magot tartalmaz

a termőlevélen kívül más virágrész is szerepet játszik a termés kialakításában

mag és termés képződése után

a növény felkészül a csírázásra

magnyugalmi állapot

egyes áttelelő növények virágzásukhoz fiatal korukban alacsony hőmérséklet bizonyos idejű hatását igénylik

csírázás

csírázás

a csíra kijut a magból, és csíranövénnyé fejlődik

víz, oxigén, megfelelő hőmérséklet

mag érettsége, hormonok megléte, csírázásgátló anyag eltávolítása

• fokozott vízfelvétel
• csírakapu felreped
• gyököcske rögzíti a magot, rügyecske is fejlődésnek indul
• a mag sziklevelében és táplálószövetében felhalmozott anyagok felhasználásával intenzív légzés
• föld alatti/föld feletti csírázás: sziklevél alatti/feletti szárrész nyúlik meg

Első/első 2 lomblevél megjelenésével

fényigényes

minden

Mikor megfelelő hatásokra virág képzésére alkalmassá válik.

virágzási osztódószövetté alakul.

virágrügyből

a virágrügyben

meiózissal

a létrejövő 4 sejtből csak 1 alakul embriózsák-kezdeménnyé, a többi elpusztul

kétszeres

meiózissal

fotoperiodizmus

a növény levelei

virágzásukhoz napi 14-16 óra megvilágítás szükséges

szubtrópusi, mérsékelt, hideg öv

fejes saláta, búza, vöröshagyma

virágzásukhoz napi 8-12 óra megvilágítás és 16-12 óra folyamatos sötétség szükséges

paprika, kukorica

trópusi területekről

gázcserenyílás, vízszállító sejt

az evolúció oldalágát

szalag vagy elágazó karájos

megakadályozza a gyors vízvesztést

Nedves élőhelyek: lápok, tocsogók, de elszakadhatnak a nedves környezettől: homokos talaj, háztetők, fák törzse. A trópusoktól a tundráig megtaláljuk őket.

ősi zöldmoszatokból

400 millió éve

nedvesség, trópusi meleg, vulkanizmussal felszabaduló sok CO2

élő kövületek

• villás elágazású hajtások
• pikkelyszerű levelek spirális elhelyezkedése
• spóratartók a szár végén

páfrányok

nedves, árnyékos

erdei pajzsika, vízi rucaöröm, pikkelypáfrány

földtörténeti óidő második felében

ősi harasztokból

Női virágzat

örökzöld, tűlevelű

vörösfenyő

főgyökeres

az északi féltekén

luc- és erdeifenyő

középidő, Jura

• vízszállító csövek, rostacsövek
• változatos megjelenésű, nagy felületű lomblevelek
• színes virágtakaró, nektáriumok -> rovarmegporzás
• a virágban a termőlevél bezárult, védetté válta benne lévő magkezdemény
• termés

kétszikűek

általában föld feletti

általában föld alatti

főgyökeres

mellékgyökérrendszer

• fás/lágy szár
• elágazó
• körkörös elhelyezkedésű szállítónyalábok
• jellemző a nyílt szállítónyaláb

• lágy szár
• el nem ágazó
• szórt elhelyezkedésű szállítónyalábok
• jellemzőbb a zárt szállítónyaláb

• főeres
• levélalap, -nyél

• párhuzamos erezet
• szárölelő

• kettős virágtakaró (csésze- és sziromlevelek)
• a virágtagok száma 4 vagy 5 többszöröse

• egynemű virágtakaró (lepellevél)
• a virágtagok száma 3 vagy többszöröse

gombafonal

= gombafonal (sokmagvú sejt)

sejtek közötti válaszfalak hiányoznak

a sejtek közötti válaszfalak megvannak, de általában nem teljesek

cönocitikus fonal, szeptált fonal

a gombafonalak szövedéke

az a micélium, amely a vegetatív fejlődés szakaszában van

a gombafonalak szorosan elrendeződő, jellemző formájú tömege, amely a spórák kialakítását, így a szaporodást biztosítja

bimbózás (élesztőgombák), spóraképzés

a lebontás

színtestjeiket elvesztett ostoros egysejtűekből

a heterotróf anyagfelépítés

szaprofita, szimbionta, parazita

glikogén

olaj

kitines

a gombák sejtfalában sosincs cellulóz, és nem jellemző rájuk a bekebelezés

tömlő, amely 8 spórát hoz létre

tömlősgombák tömlője, 8 spórát hoz létre

4

A gombatojást borító hártya maradványai

Ivaros folyamatok eredményeként keletkező hifavég

hifákon keletkező, vékony falú, egyszeres genetikai állományú szaporító képletek (régebben spórának hívták őket)

a hifák nagy relatív felülete

elviselik a hőmérséklet változását

ecsetpenész gomba antibiotikus hatású anyaga

a növények és gombák nitrogén-anyagcseréjének mellékterméke, amely más sejtek anyagcseréjét erős biológiai hatásával befolyásolja

párducgalóca

világító tölcsérgomba

farkastinóru

kiszélesedő hifavég

enzimekkel

kétszeres

járomspórás gombák

tönk

• bőrgombák
• belső szerveket károsító gombák (pl. Candida-fajok)
• fonalas gombás megbetegedések a tüdőt, idegrendszert támadják meg

rajzóspórás gombák, járomspórás gombák, tömlősgombák, bazídiumosgombák

taphrina, lisztharmat, anyarozs, élesztőgombák

fejespenész

rajzóspórás gombák

• halálosan veszélyes: gyilkos galóca
• életveszélyes: párducgalóca, légyölő galóca, kerti susulyka
• mérges: világító tölcsérgomba, sátántinóru

gombák

szinte minden szárazulatán

fali zuzmó

rénszarvaszuzmó

a fák kérgén, csupasz sziklákon, talajon

antibiotikumok és festékanyagok