Magasabb rendű idegtevékenységek, a társas viselkedés alapjai, pszichés fejlődés, az idegren

öröklött és tanult elemek

• Öröklött: 
• az élőlény örökli őket, genetikailag meghatározottak (általában poligénes öröklődésűek)
• zárt genetikai program, a tapasztalás, tanulás nem módosítja
• a születés pillanatában adottak
• az egyedi élet kezdetén is megmutatkozhatnak
• a faj minden egyedénél azonos módon mennek végbe
• létrejöttének feltétele a motiváció és a kulcsinger
• a magatartási elem végrehajtását nem lehet megszakítani
• a hosszú távon állandó környezethez alkalmazkodik ezzel az állat
• új környezetben nem alakul ki új
• a fejletlen állatoknál arányaiban több

• Tanult:
• nem öröklődik
• egyéni vagy csoportos tapasztalatszerzés
• nem jellemző a születés pillanatában
• az egyedi élet kezdetén is megmutatkozhat
• a faj egyes egyedeinél különböző módon megy végbe
• szükséges lehet a rávezető inger, fontos a megerősítés
• a magatartási elem végrehajtását meg lehet szakítani
• a változó környezethez alkalmazkodik az állat
• új környezetben újak alakulnak ki
• a magasabb rendű állatoknál, embernél arányaiban több

• feltételes reflex: étel meglátásakor nyáltermelődés
• operáns tanulás: ha magára hagyjuk a csecsemőt, sírni kezd, ha erre mosollyal, odafigyeléssel reagálnak a szülők, akkor gyakrabban fog hasonlóan viselkedni, hiszen számára az odafigyelés jutalomként hat
• belátásos tanulás: iskolai tanulás

• belső késztetés (motiváció, drive)
• kulcsinger
• viselkedés végrehajtása
• motiváció megszűnése

• érzelmi reakciók
• érzelem: tartós, kevéssé intenzív gondolati állapot
• indulat: hirtelen megnövekedett, a gondolatokat teljesen kitöltő, rövid hatású állapot

• pszichés és vegetatív összetevők
• észlelés: az érzékelés okának tudatosulása
• affektus: az érzelem tudatosult szubjektív megítélése
• késztetés: a válaszadás igénye
• bekövetkező vegetatív változások

• evolúciós/genetikai alapok: a humán evolúció során őseink olyan problémákkal szembesültek, amelyek megoldására specifikus megoldási mechanizmusok, tanulási szabályok, algoritmusok alakultak ki
• ökológiai alapok: alkalmazkodás a korlátozott környezeti erőforrásokhoz
• kulturális alapok: kulturális evolúció a csoportokban, pl. eszközhasználat, tűzhasználat
• a nyelvhasználat elsődleges szerepű

• limbikus rendszer feladata, hogy az érzelmi-motivációs állapotok a környezettel összhangba kerüljenek
• idegrendszer túlzott aktivációnövekedése: szorongás
• beérkező ingerek pontatlan értékelése: frusztráció
• szűrőfunkció nem megfelelő működése: szórakozottság
•  

• noradrenalin: pozitív megerősítésben van szerepe
• dopamin: összetett tudati tevékenységek, gondolkodás fenntartása 

a viselkedés tapasztaláson alapuló megváltoztatásának képessége, melynek alkalmazkodási értéke van

• érzelmek: motiváció, figyelem - koncentráció
• újszerűség: a megközelítést a siker valószínűsége, a személy teljesítményigénye és a várható jutalom befolyásolja, az elkerülést a kudarc valószínűsége
• játék, játékosság: versenyszellem, utánzás, megfigyelés, gyakorlás, szocializáció
• kíváncsiság, unalom, fáradás
• gátlások: előreható/visszaható
• tanulási stílus: auditív-vizuális-mozgásos, társas-egyéni, impulzív-mechanikus

az agykéreghez kötött.

• az információtárolás módja
• echomemória, rövid távú, hosszú távú

• echo memória: néhány másodperc 
• rövidtávú memória: tudatos, szelektív, erősen korlátozott, következtetési-logikai műveletekben erős
• adattárolási kapacitás: 5-9 elem, időtartama: néhány perc

• hosszútávú memória:  pár perctől élethosszig tarthat, elméletileg korlátlan, gyors működésű, automatikus
• asszociációk jellemzik, erőfeszítés-mentes
• a DNS egyes génjei aktiválódnak  új fehérjék  új szinapszisok
• a rendszeres ingerlés hatására az ingerületátvivő anyagok mennyisége megnő

állandó memória: nincs felejtés, állandó, tartós (pl. személyes adatok, írás)

 a rövid- és hosszútávú memória az agy különböző területein tárolódik

• a tanulás során kialakuló, a múltbeli tapasztalatok rögzítésének a folyamata az idegrendszerben
• három szakasz: az emléknyom kódolása, tárolása, előhívása
• a beszéd, a tanulás és a gondolkodás alapját képezi
• egyénenként eltérő a gyorsasága, tartóssága, terjedelme, pontossága

• a rögzítés könnyebb, ha a rögzítendő információnak az egyén számára jelentése van
• a megtanult ismeret jobban visszaidézhető, ha az jól szervezett
• könnyebb a tárolás és a visszaidézés, ha az emléknyom összefüggést mutat más tényezőkkel
• az érzelmi hatások könnyíthetik a rögzítést
• interferencia: a már megtanult anyagot az újabbak segíthetik vagy gátolhatják
• retroaktív gátlás: a később tanult anyag gátolja a korábban tanult anyag konszolidációját
• proaktív gátlás: a korábban tanultak kiszorítják az emlékezetből az újta

• az emberi elme azon tevékenysége, amelynek során az észlelés, a tanulás és az emlékezet segítségével leképezett emléknyomokon, fogalmakon logikai, képzeleti, vagy egyéb mentális műveleteket végzünk
• 3 formája: képi/képzeleti, nyelvi, mozgásos

a gondolkodás azon formája, amelynek során képi, vagy más érzékleti formában idézünk fel jelen nem lévő tárgyakat, személyeket, eseményeket

• a tapasztalatokból való tanulás, az elvont fogalmakban való gondolkodás, a környezethez való hatékony alkalmazkodás, és a környezet hatékony kezelésének képessége
• öröklött és környezeti tényezők befolyásolják

• képeket jelenít meg
• ezek leegyszerűsítettek, a valóság leglényegesebb részeit tartalmazó modellek
• a külvilág modellezése az agykéreg működése során a sejtoszlopok serkentett-gátolt állapotváltozásaival alakul ki
• modell: beérkező információk + agyban már korábban tárolt emléknyomok hatása

• az emberi psziché működési állapota
• magában foglalja az irányított figyelmet, az elvonatkoztatás képességét, a szavakba foglalás képességét, az önismeretet, értékítéletet, stb.
• hosszú evolúciós fejlődés eredménye, melyben fontos szerepe volt a szocializációnak és a szerszámhasználatnak

• az emberi kommunikáció egyik eszköze, mely hangképzési és hallás-élettani folyamatokkal valósul meg
• jelei: a hangok

beszéd, gesztus, mimika, tekintet, testmozdulatok, testtartás, hang, távolságtartás az interakcióban, megjelenés

• a társas tevékenység során kialakult jelrendszer, amely az emberi kommunikáció alapja
• jelei: szavak, mondatok

• Hallott szó kimondása:
• 1. hallóközpont, halántéklebeny
• 2. beszédértő központ, halántéklebeny
• 3. beszédmozgató központ: homloklebeny
• 4. szomatikus mozgatóközpont

• Olvasott szó kimondása:
• 1. látóközpont: nyakszirti lebeny
• 2. beszédértő központ, halántéklebeny
• 3. beszédmozgató központ: homloklebeny
• 4. szomatikus mozgatóközpont

• Bal:
• kategorikus félteke
• analitikus működés
• érvényesülés: lokális/fokális
• azonosítás: hasonlóság/név alapján
• végtagok mozgatása: az idő, ritmus, sorrend alapján
• ingerek feldolgozása: egymás után
• gondolkodás: racionális
• beállítottság: kreatív, logikus

• Bal:
• reprezentációs félteke
• szintetikus működés
• érvényesülés: diffúz
• azonosítás: különbségek, fizikai tulajdonságok alapján
• végtagok mozgatása: a cselekvés egésze alapján
• ingerek feldolgozása:egyszerre, párhuzamosan
• gondolkodás: intuitív
• beállítottság: érzelmi

• csoport: összetartozó személyekből kialakult együttes
• tagjai között szimbolikus vagy gyakorlati értelemben vett kölcsönös függőség alakult ki, a csoport tagjainak bizonyos szükségletei individuálisan nem elégíthetők ki
• egy csoporttag cselekedete, amelyet mások magatartása is irányít, minden más csoporttag viselkedését befolyásolja
• a legkisebb csoport a pár
• létszáma korlátozott, csak annyi lehet, amennyien személyesen jól ismerik egymást
• a csoport önmagától formálódik ki, nem szervezik, kibontakozásának hajtóereje az együttes tevékenykedés

• jellemzői:
• közös eszmék: az ember elfogadja csoportja identitását
• közös akciók: képes lesz a csoportjához tartozókkal közös akciók végzésére
• hűség: hajlandó a csoport érdekében az egyéni és genetikai érdekeit alávetni
• transzformáció: a csoportot alkotó emberekből egy új, magasan szervezett önálló csoportorganizmus alakulhat ki

• a csoporttagok közötti összetartó erő, amely növekszik, ha a tagok egymással szoros vagy élénk kapcsolatot tartanak
• ennek hatására csökkennek a más csoportokkal vagy a külvilággal ápolt kapcsolatok
• a csoportkohézió hatására az egyénben csoport-hovatartozási érzés alakul ki

• olyan szelekciós folyamat, amelynek egysége nem az egyed, hanem a csoport
• minden olyan viselkedési forma fennmarad az evolúció során, amely kedvez az adott csoport fennmaradásának és szaporodásának
• a populációk küzdenek egymással a túlélésért, azok a csoportok kerülik el a kihalást, amelyek tagjai feláldozzák potenciális szaporodásuk sikerét az egész csoport javára

• a segítésből származó haszon nagyobb, mint a viselkedés okozta költség
• az átörökítendő gének fennmaradása biztosabb
• azokban a csoportokban, amelyek tartósan együtt élnek, a rokonszelekció kedvez az egyedi felismerési mechanizmusok megjelenésének, mert lehetővé teszi, hogy a nagyobb csoporton belül a közvetlen rokonok valamilyen módon egymás segítségére legyenek

• szenzomotoros szakasz: 0-2 év
• mozgásba ágyazott a gondolkodás
• az első évben a gyermek igyekszik mindent megragadni, de még nem tud különbséget tenni a dolog és a dolog tapasztalata között
• használja az emlékezetét, felfedezi az ok-okozati összefüggéseket, és megtanul előidézni dolgokat
• megtanul beszélni, kifejlődik a mondatalkotás képessége

• műveletek előtti képalkotás szakasza: 2-7. év
• konkrét dolgokat képes nem a cselekvésen keresztül, hanem a képzeletében elvégezni
• intuitív és egocentrikus gondolkodás
• mágikus világkép
• szókincse jelentősen bővül, számolni képes
• megkülönböztet méreteket és formákat, megtanulja az idő fogalmát

• konkrét műveletek szakasza: 7-12. év
• belsővé vált cselekvési sémák
• számfogalom kialakulása
• logikus gondolkodás kialakul
• képes fejben olyan dolgok elvégzésére, amit eddig cselekvés útján végzett el

• formális műveletek szakasza: 12. év felett
• elvont műveleti gondolkodás, hipotézisalkotás, fejlett emlékezet
• elvont rendszerekkel való logikus gondolkodás
• a jövővel és ideológiai problémákkal foglalkozik

• WHO 1948-ban elfogadott definíciója:
• nem pusztán a betegség hiánya, hanem fizikai, mentális, szociális jólét
• az egészséggel kapcsolatos tevékenységek nemcsak a betegségek leküzdésére, hanem az egészségfejlesztésre, megelőzésre is irányulnak

a társadalmi életben való részvétel képessége

a környezethez való alkalmazkodás képessége

• genetikai és biológiai adottságok
• egészség-magatartás, egészségkárosító tényezőkkel szembeni védekezőképesség
• egészséges gyermekkor
• képzettség
• jövedelem, társadalmi helyzet

+ környezeti tényezők

fizikai, mentális, szociális

• fizikai:
• köznapi értelmezés szerinti egészség
• egészségkárosító szerek kerülése, rendszeres mozgás, helyes táplálkozás, stb.

• mentális:
• lelki egészség - megfelelő érzelmi és társas kapcsolatok, pihenés, stb.

• szociális:
• megfelelő életkörülmények, munkahely, anyagi háttér, egészségügyi ellátás, stb.

olyan tényezők, amelyek az egészség elvesztésének kockázatával járhatnak

dohányzás, mozgáshiány, stressz, elhízás, magas koleszterinszint, vércukorszint, vérnyomás, stb.

• amikor az emberek fizikai vagy pszichikai jóllétüket veszélyeztető eseménnyel szembesülnek, ezek az események a sresszorok, az ezekre adott válaszok a stresszreakciók
• fokozott adrenalintermelődés és szimpatikus hatás okozza

• distressz (Selly János): megoldhatatlan szituációk
• nem jut tér az élettani és pszichés válasznak, a szervezet fiziológiai és pszichés egyensúlya felborul
• tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, immunsejtek számbeli és minőségbeli romlása, fogékonyság a betegségekre, gyakori felső légúti panaszok, hajhullás
• stresszre adott leggyakoribb válasz: szorongás

• jó stressz: eustressz
• nélkülözhetetlen, kreativitásra sarkall, alkotó energiákat szabadít fel
• segít felismerni a veszélyt, mozgósítani a szervezet védekezőrendszerét és helyesen dönteni

az emberiség civilizációs fejlődésének előnyeit kísérő jelenségként jelentek meg

• a fizikai aktivitás csökkenése, egyoldalúvá válása
• stresszes életmód
• túlfogyasztás
• környezeti ártalmak, rákkeltő anyagok
• helytelen táplálkozás
• szenvedélybetegségek

civilizációs ártalmak következtében alakulnak ki elsősorban

• keringési betegségek (érelmeszesedés, magas vérnyomás, infarktus)
• daganatos megbetegedések
• mozgásszervi betegségek
• idegrendszeri és pszichés zavarok és betegségek

• a szervezet figyelmeztetése valamilyen kóros állapotra
• a jelzés észlelése után törekedni kell a kiváltó okának megszüntetésére, majd csillapítására
• a tartós, erős fájdalom stresszt okoz

• csillapítás lehetőségei:
• szintetikus gyógyszer
• gyógynövények
• elektroterápia
• akupunktúra
• masszázs
• borogatás
• pszichológiai módszerek (relaxáció, meditáció)

• mellékhatások lehetnek: csontvelő-károsodás, vese- és májkárosodás, allergiás reakció
• egyes gyulladáscsökkentő gyógyszerek: gyomor- és bélperforáció
• jelentősen csökkenthetik a koncentrálóképességet, álmosság
• a műtét utáni fájdalomcsillapítás során alkalmazott gyógyszerek a légzőközpontot gátolják
• műtét előtti v. utáni gerincközeli fájdalomcsillapításnak is lehetnek szövődményei

• koponyát ért tompa erőhatásra, nincs maradandó károsodás
• tünetek: rövid tudatzavar, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, sápadtság, verejtékezés, a baleset körüli percekre vonatkozó emlékezetkiesés

általában vírusfertőzés okozza

• vírus, ill. baktérium okozza
• magas láz, fejfájás, fokozott fényérzékenység

• rohamokban jelentkező heves fejfájás
• néhány órától akár két napig tarthat
• kísérheti émelygés, hányinger, hányás, hasmenés, látótérkiesés
• általában az agyi erek szűkülete, majd kitágulása okozza

• rohamokban fellépő idegrendszeri betegség, melyet tudatzavar kísérhet
• a rohamok egyes idegsejtcsoportok kóros, nagy erejű ingerülethullámaiból keletkeznek
• az izgalmi és gátló folyamatok egyensúlya felborul, izgalmi túlsúly keletkezik
• nagy roham: eszméletvesztés, izmok megfeszülése/rángása v. teljes tónustalanság
• kis rohamok: nincs teljes eszméletvesztés, összeesés

• =szélütés, agyvérzés
• agyi erek megrepednek, vér kerül az agy szövetei közé, a károsodott agyterület működése kiesik
• ellenoldali testfél zsibbadásához, bénuláshoz, beszédzavarhoz, a járás, látás, egyensúly, nyelés zavarához vezethet
• kiváltó ok: magas vérnyomás, izgalmi v. testi megerőltetés

• erek simaizomzatának gyors, túlzott összehúzódása
• hirtelen eszméletvesztés, bénulás

• az agykéreg -általában átmeneti- ingerelhetetlen állapota
• évekig is eltarthat

• fokozatos elbutulással, majd gyors biológiai leépüléssel jár
• idős korban gyakori, a betegség élettartama 5-8 év
• tünetei: emlékezetgyengeség, zavarok: tájékozódás, olvasás,
• a betegség végén a személy teljes leépülése
• kiváltó ok: az agykéreg sorvadása, az agysejtek elhalnak

• lassan előrehaladó, mozgászavarokkal járó, hosszú lefutású megbetegedés
• az extrapiramidális pályarendszer megbetegedése
• jellemzők: végtagremegés, arcizmok merevsége, beszédzavar, depresszió, gondolkodás lelassulása
• a szellemi képességet nem csökkenti
• oka: az extrapiramidális rendszer magvaiban kóros sejtpusztulás, csökken az ingerületátvivő anyagok termelődése
• kiváltó oka többnyire ismeretlen
• általában idősebb korban kezdődik
• a betegség nem gyógyítható, gyógyszerekkel lassítható

• az elnevezés a test és a lélek kölcsönhatására utal
• kialakulásában fontos szerepe van a környezetnek
• sok betegség kiváltó oka lelki tényező is lehet, pl. gyomor- és nyombélfekélyek, daganatos megbetegedések, bőrbetegségek, allergia
• a stresszhatások emelik a pulzusszámot, a vérnyomást és a vérben a koleszterin, triglicerid, vércukor szintjét, a szívre fokozott veszélyt jelentenek

• kóros étvágytalanság
• intenzív félelem a súlygyarapodástól
• torz testkép

• beteges falánkság
• mély lelki válságban előforduló, kórosan fokozott étvágy
• a betegek gondolatai szinte kizárólag az evésre összpontosulnak
• a beteg gyakran hányással könnyít magán

• állandó feszültségi állapot
• ingerlékenység
• fáradékonyság
• álmatlanság
• koncentrációzavar
• a teljesítőképesség hiánya

• súlyos hangulatzavar
• beszűkül az érdeklődés
• lassulnak a test működései
• öngyilkossághoz is vezethet

a beteg a valóságot darabokban érzékeli, üldözöttnek érezheti magát

tudathasadásos személyiségzavar

• kémiai szer fogyasztására vagy valamely magatartásra irányuló ellenállhatatlan késztetés
• egészségkárosítók, használatuk függőséghez vezethet

• dohányzás (aktív/passzív)
• dohányfüstben: nikotin, szén-monoxid, káros égéstermékek
• hatása: légúti daganatos megbetegedések, szívinfarktus, stroke

• alkoholizmus:
• rövid távú hatás: lerészegedés
• hosszú távú hatás: idegrendszeri károsodás, a máj szöveteinek pusztulása, májcirrózis, gyomorfekély, gyomorrák, immunrendszeri problémák

droghasználat

• minden olyan anyag, amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja annak működését, és használata függőséghez vezet
• a központi idegrendszerre hat
• nem minden drog kábító hatású

• narkotikumok
• izgatószerek

• központi idegrendszerre gyakorolt hatás alapján:
• stimulánsok: amfetaminszármazékok, ecstasy, kokain, nikotin, koffein
• depresszánsok: nyugtatók, altatók, szorongásoldók, alkohol, opiátok - morfium, heroin, kodein, metadon
• hallucinogének: a tudati működés, észlelés, gondolkozás folyamatainak megváltoztatása - LSD, cannabisszármazékok, szerves oldószerek

legális-lágy (marihuána, hasis)-kemény drogok (kokain, amfetamin)

a fogyasztó számára a szer által kiváltott hatás olyan fontossá válik, hogy leküzdhetetlen kényszert érez a szer bevitelére

• fiziológiai függőség: a kémiai anyag intenzív kapcsolatba kerül a szervezettel, elvonás esetén elvonási tünetek, melyek akár halálhoz is vezethetnek
• pszichés függőség: elvonáskor félelem- és veszteségérzés, depresszió, kétségbeesés, feszültség, hangulatingadozás

• a személy egy viselkedési mintázattól függ
• pl. játékszenvedély, munkafüggőség, internetfüggőség, testedzés-függőség, pirománia, kleptománia, stb.
• a kémiai és viselkedési függőség között sok a hasonlóság: a szenvedélybetegnek ugyanazt a viselkedéssort kell újra és újra elvégeznie
• jellegzetességek: kényszeresség, a viselkedés feletti kontroll elvesztése

• megfelelő pszichés háttér
• érzelmi biztonság
• problémamegoldás kialakítása - megküzdés
• felkészülés a droghelyzetek elutasítására
• egészséges életmód kialakítása, tájékoztatás

• unalom, kíváncsiság
• felnőttektől, valóságtól való eltávolodás vágya
• menekülés problémák elől
• kortársak rábeszélése (szociális befolyásolás)
• rideg, korlátozó, autoriter szülői magatartás

kipróbálás, szokássá válás, rászokás, függőség

kokain, crack, heroin, ópium

• a központi idegrendszerre narkotikumként hat
• gátolja egyes agykérgi idegsejtek működését
• növekszik a reakcióidő, mozgáskoordináció zavara, gyengülő kontaktus a környezettel, öntudatlanság
• agytörzsi vegetatív központok bénulása miatt halál is bekövetkezhet

• agy által termelt peptidek, melyek hasonlítanak az ópiátok hatásához
• fájdalmat csökkentő hatások így kialakulhatnak magában az agyban
• kritikus helyzetek, felfokozott állapotok: egy ideig nem alakul ki fájdalomérzet