Érzékelés

külső és belső környezeti hatás, amely a szervezetben valamilyen változást idéz elő

receptor

az az inger, amelyre a receptorsejt érzékeny

• az inger terjedési formája, akcióspotenciál-sorozat
• az ingert a receptor felveszi, az inger hatására elektromos feszültségváltozás alakul ki, és továbbítódik a központi idegrendszerbe 

feldolgozott ingerület

• az érzőműködés egysége
• receptor + bevezető ideg + bevezető pálya + agykérgi központ működési együttese

ingerek felvétele és ingerületté alakítása receptorok segítségével

magasabb rendű idegrendszeri folyamat, az ingerület tudatosítása és integrálása

• = érzékcsalódás, káprázat
• érzékelés nélkül keletkező érzet

az észlelt valódi inger helytelen értelmezésén, a hamis látszaton vagy önámításon alapuló szubjektíven torzult érzéki csalódás

• a külvilág ingereit receptorok segítségével érzékeljük
• érzékszervekben, bőrben, izomban található ingerfelvevő, érzékelő sejtek
• jelátalakítók, akcióspotenciál-sorozatot képeznek
• érzőidegsejtek közreműködésével ingerület formájában fut tovább az ingerület az idegrendszeri központba
• itt tudatosul, majd a válaszreakciót ingerület formájában a mozgatóidegek továbbítják az ingerületet végrehajtó szervekhez
• a receptorok csoportjai az érzékszervek

• a receptorsejtek lehetnek:
• módosult idegsejtek, pl a csapok és pálcikák
• hámszöveti és kötőszöveti eredetűek  nincs saját axonjuk, az ingerületet egy másik idegsejt továbbítja
• szabad idegvégződések

• exteroreceptor
• interoreceptor

• termoreceptor
• kemoreceptor
• fotoreceptor
• mechanoreceptor

• térbeli/időbeli
• két ingernek milyen távol kell lennie egymástól ahhoz, hogy két külön ingerként észlelje őket a receptor

amekkora ingerintenzitás már észlel az egyén

az inger fizikai paramétereiben bekövetkezett legkisebb változás, amely az érzékelő személy számára változásként érzékelhető

az agykéreg adott központjában kialakuló specifikus válasz

• két érzékelési pont elkülönítése
• pl. milyen közel vihetjük a körző két hegyét, mielőtt egy pontnak érzékelnénk a szúrást

• 380 és 800 nm hullámhossz-tartományú elektromágneses rezgés
• 380 nm: ibolya
• 800 nm: vörös

• csapok és pálcikák ingerülete  bipoláris idegsejtek  dúcsejtek  látóideg
• II. agyidegen keresztül
• a látóideg kereszteződése: a látóideg rostjai részben átkereszteződnek, mindkét szem belső látóteréből  ellentétes oldali agyfélteke, külső látótérből  azonos oldali agyfélteke
•  nyakszirti lebeny, látókéreg

ínhártya, érhártya, ideghártya

• a szemgolyó külső hártyája, fehér, rostos, ereket és idegeket nem tartalmaz
• elülső része az átlátszó, domború szaruhártya

• erekben gazdag, táplálja az ideghártyát
• külső része a szivárványhártya (írisz): ebben festéksejtek, simaizmok
• közepén a pupilla nyílása
• belső elülső rész: sugártest, lencsefüggesztő rostokkal  a szemlencse domborúságát szabályozza, erei csarnokvizet termelnek

• =retina
• a szemgolyó belső burka, a fénylátás helye
• "fordított" felépítésű, legbelül található a pigmentréteg, a receptorsejtek távolabb vannak a fénytől
• csapok: a sárgafoltban tömörülnek  színlátás
• pálcikák: fényintenzitás érzékelése
• dúcsejtek: bipoláris idegsejtekkel állnak összeköttetésben, axonjuk a látóideg, kilépési helyük a vakfolt

• szemöldök: mechanikai védelem
• szemhéj: pislogással eloszlatja a könnyet
• szempilla: porvédelem
• könnymirigyek: a szemüreg belső zugában vannak, könnyet termelnek - könny: enyhén sós ízű, baktériumölő hatású, nedvesít, tisztít
• kötőhártya: a szemgolyó és a szemüreg közötti résben, érhálózatban és idegvégződésekben gazdag
• szemmozgató izmok: 3 pár harántcsíkolt izom (2 pár egyenes, 1 pár ferde)

• 4 fénytörő közeg:
• szaruhártya: fénytörése nem szabályozható
• csarnokvíz: a sugárizom erei termelik, színtelen folyadék, víz és albumin alkotja
• szemlencse: átlátszó, kettősen domború lencse, domborúsága szabályozható, fénytörése változik
• domborúságával törőképessége fokozódik
• üvegtest: 98%-ban víz alkotja
• átlátszó, kocsonyás, kitölti a szemgolyót, biztosítja a szem állandó alakját
• fénytörése nem változtatható

• fénytörő felszínek:
• a szaruhártya elülső felszíne, a szemlencse elülső és hátulsó felszíne

fordított, kicsinyített, valódi kép

a külvilágnak az a szelvénye, melynek fényingereit a mozdulatlan szem egy időben érzékeli

• a fénytörés egysége
• a méterben kifejezett fókusztávolság reciproka

• közelre nézés: a sugártest izmai összehúzódnak, a lencsefüggesztő rostok ellazulnak, a lencse saját rugalmasságánál fogva domborúbbá válik, a lencse fénytörő képessége nő
• távolra nézés: a sugártest izmai elernyednek, a lencsefüggesztő rostok kifeszülnek, a lencse laposabb lesz, a lencse fénytörő képessége csökken

sejttest és a fényérzékelő rész korongszerű membránrendszere, amelynek belsejében látóbíbor található

• feladatuk: fényintenzitás érzékelése, fény-árnyék-látás
• már egy beérkező foton ingerületet kelt  rodopszin bomlik retinalra és opszinra
• pácikák a sárgafolton nincsenek, a sárgafolt körül nagy számban fordulnak elő
• kb. 120 millió van belőlük

• a pálcikáknál rövidebbek, zömökebbek
• színlátás, 3 típus: vörös, zöld, kék
• működésükhöz 5-7 fotonnyi energia kell
• fényelnyelő pigmentjük a jodopszin
• a sárgafolton van belőlük a legtöbb
• az ideghártyán kb. 6 millió van belőlük

• ha a fej mozgatásának sebesség állandósul, a félkörös ívjáratokat kitöltő folyadék felveszi a mozgás sebességét, áramlása megszűnik, a receptorsejtek nyúlványai visszatérnek eredeti helyzetükbe, ingerület nem képződik
• ezért nem érzékeljük behunyt szemmel az egyenletes forgómozgást a körhintán
• forgatás közben a szemgolyó a forgatási pont ellen mozdul ki, amikor a szemkitérés maximális, a forgatás irányában új pontot fixál (nystagmus)
• a forgatás abbahagyása után ellenkező irányú szemmozgás lép fel

• a szivárványhártya közepén található kerek nyílás a pupilla
• fényrekesz, a szembe jutó fény mennyisége ezen keresztül szabályozható
• erős fényben és közelre nézéskor szűkül
• sötétben vagy távolra nézéskor nagyobbra nyílik
• szemhéjzáró reflex: erős zajra pislogás a válaszreakció

• a szemmozgató izmok + sugártest izmainak működése ad információt a látott tárgy távolságáról
• látótér JOBB oldalán lévő tárgy képe: JOBB szem BELSŐ és a BAL szem KÜLSŐ felére vetül
• a látóideg részlegesen kereszteződik át: a belső része igen, a külső nem
• a két szem által közvetített információ ugyanarra az agyterületre érkezik
• távolság becslése: tapasztalat, tanult mechanizmusok is fontosak

• = a receptornak mindig ugyanaz a központi idegsejtje
• a talamuszban és az agykéreg sejtoszlopaiban figyelhető meg, lehetővé teszi a feldolgozó, értelmező tevékenységet

a szem alkalmazkodik az optimális fénymennyiséghez, a szemlencse közelre nézéskor domborúbb, távolra nézéskor laposabb lesz  közelre nézés fárasztja, távolra nézés pihenteti a szemet

• a közeli tárgyakról a receptorsejtek mögött képződik éles kép
• domború lencséjű szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálható
• öregkori távollátás: a szemlencse rugalmassága az életkorral romlik

• fénytörési hiba, mely során a szembe érkező fénysugarak már a retina előtt egyesülnek
• okozhatja a normálisnál hosszabb szemtengely, vagy fokozott törőerő
• homorú lencsével korrigálható

• a szemlencse idős korban átlátszatlanná válik
• oka: a lencse kóros anyagcseréje v. az erős napsugárzás
• sebészeti úton eltávolítják, állandó görbületű műanyag lencsét helyeznek a szembe

• = glaukóma
• a csarnokvíz felszaporodik, növeli a szem belsejében a nyomást
• tünetek: látásromlás, fejfájás, szivárványszerű gyűrűk látása a fényforrás körül
• ha a nyomás nagy, akkor a szem belsejét kitöltő folyadék az érhártya ereit az ínhártyához szorítja, így az ideghártya sejtjei elpusztulnak

• vírus, baktérium okozhatja
• szemhéj megduzzad, kötőhártya kivörösödik, a szem váladékos lesz

a két szem tengelye nem párhuzamos

a szaruhártya fénytörési zavara

• a színtévesztő ideghártyájában az egyik csap rossz, nem kellően érzékeny, vagy az általa érzékelt színtartomány eltolódik valamelyik másik csap színtartománya felé
• vizsgálata: színes korongokból álló ábra felismertetésével

• vakságot okozhat
• az ideghártya eltávolodik a helyéről, pl. durva ütés hatására
• lehetetlenné válik a látás

• = szürkületi vakság
• A-vitamin-hiány miatt

a levegő longitudinális rezgése, a közeg sűrűsödése és ritkulása

a hullám két azonos fázisban lévő pontjának távolsága (m)

• =rezgésszám
• időegység alatt létrejövő rezgések száma

a levegőoszlop legritkább és legsűrűbb pontja közötti nyomáskülönbség

külső, középső, belső fül

• fülkagyló: porcos, a hangok terelésére szolgál
• külső hallójárat: a levegő rezgését továbbítja a dobhártyához

kötőszövetes válaszfal a külső hallójárat és a  középfül között

• = Eustach-kürt
• nyomáskiegyenlítést tesz lehetővé a dobhártya két oldala között (a garaton át)

• kalapács, üllő, kengyel
• emelőként továbbítják a rezgést a belső fül ovális ablakára 
• dobhártya és kengyel talpának felületaránya 17:1  rezgés erősítése

külső fül + hallócsontok vagy csontvezetés

a koponya halántékcsontjának belsejében

csiga + helyzetérzékelő szerv

• folyadékkal kitöltött üregét két hártya három részre osztja
• a csiga csúcsán a folyadékhullám átterjed az alsó járatra, a kerek ablakon nyelődik el

• Corti-féle szerv
• a hártyás csigában, az alaphártya felső járat felé eső területén helyezkedik el
• támasztó- és szőrsejtek, ezen fedőhártya
• a folyadék nyomásváltozására a fedőhártya eltérő ütemben mozdul el, mint a mindkét szélén rögzített alaphártya  a szőrsejtek nyúlványai hozzányomódnak a fedőhártyához  ingerület

20-20 ezer Hz

• csiga működési elve
• egy adott frekvencia mindig ugyanott kelt ingerületet
• a rövid hullámhosszú, magas hangok a csiga alapjához közeli szőrsejteket ingerlik
• a nagyobb hullámhosszú hangok a csiga csúcsához közeli szőrsejteket ingerlik

bipoláris idegsejtek axonjai  VIII. agyideg a nyúltagyba  középagy  talamusz  hallóközpont az agykéreg halántéklebenyén

• kellemetlen, zavaró hang
• forrásai: közlekedés, ipari zajok, szabadidős tevékenységek, kültéri zaj, épületgépészeti zaj, kommunális zaj
• hatások: zavarja a kommunikációt, csökkenti a teljesítőképességet, maradandó halláscsökkenés
• a zajártalom kezdetben a magas tartományban okoz halláskiesést, aztán a mély hangok érzékelése romlik, gátlódik a beszéd megértése
• 140 dB felett: fájdalomküszöb

• szelektív süketség
• egy adott hangmagasság kiesése
• a gépek folyamatos, azonos frekvenciájú hangja ugyanazokat a szőrsejteket ingerli

helyzetérzékelés

• tömlőcske, zsákocska, három félkörös ívjárat
• faj térbeli, statikus elhelyezkedése: tömlőcske, zsákocska
• a tömlőcske egyenes vonalú egyenletes mozgást is érzékel, a zsákocska rázkódásra is érzékeny
• tömlőcske és zsákocska hártyás üregét folyadék tölti ki, falukban egy-egy receptorsáv
• szőrsejteket kocsonyás anyag borítja, benne: kalcium-karbonát-kristályok
• e szemcsék tömegvonzásnak megfelelő elmozdulását érzékelik a szőrsejtek 
• fej gyorsuló, lassuló mozgása: félkörös ívjáratok

• bipoláris neuronok axonjai  VIII. agyideg rostjai  nyúltagy, híd, középagy 
• középagyi mag: kapcsolatban van a gerincvelőn keresztül a vázizmokkal, szemmel, kisaggyal
•  talamusz  agykéreg fali lebenyének elülső-alsó része

• kémiai receptorok a külvilág ingereit fogják fel
• szükséges az érzékelt anyagok oldódása
• az általuk keltett érzet ritkán közömbös
• szaglóreceptor: távolsági receptor
• ízérzékelés: közvetlen ingerforrás

• alapízek: édes, savanyú, sós, keserű
• újabb kutatások: ún. umami íz, hasonlóan kellemes hatás, mint az édes  pl. glutaminsav okozza (Na-glutamát: ízfokozó)
• édes íz: mono- és diszacharidok, alkoholok, szacharin, glicin, stb.
• sós íz: kis atomtömegű, kis koncentrációban jelen lévő fémionok
• savanyú íz: szerves és szervetlen savak, a gyengébb szerves savak hatására erősebb érzet alakul ki az agykéregben
• keserű íz: általában elkerülő reakciót vált ki - alkaloidok, nehézfémionok, szervezetet károsító egyéb anyagok

édes és umami íz: nyelvcsúcs, keserű íz: nyelvgyök, sós és savanyú íz: nyelv két oldalán 

• receptorsejtek ízlelőbimbókba tömörülnek a nyelven, garatban, lágyszájpadon, gégefedőn
• nyelven az ízlelőbimbók a nyelv körülárkolt szemölcseinek árkában helyezkednek el
• ízlelőbimbó: támasztósejt + megnyúlt ízlelősejt (receptor)
•  bipoláris idegsejtek  VII., IX., X. agyideg érzőrostjai  nyúltagy, talamusz, agykéreg fali lebenyének elülső-oldalsó területe: komplex ízérzet

• a szaglóhám az orrüreg felső részének nyálkahártyájában található
• az orrnyálkahártyát borító folyadékban oldódó anyagok keltenek ingerületet a receptorsejtekben
• receptor: az oldott gázokat az érzőidegsejtek dendritjeikkel kötik meg
• az ingerület az I. agyidegen keresztül jut az agykéreg homloklebenyébe, a talamusz elkerülésével
• gyors adaptáció
• számtalan feltételes és feltétlen reflex épül szagokra
• Proust-hatás: érzelmek szagokhoz kötődése, könnyebben emlékezünk olyan dolgokra, amelyek jellegzetes szagokhoz kapcsolódnak
• feltételezés: alapszagokat érzékelünk

mechanikai, hő, fájdalomérzékelő

• mechanikai, hő, fájdalom
• hátsó szarv  átkapcsolás  adott szelvény ellentétes oldala  oldalsó köteg  nyúltvelő

• mechanikai receptorok, izom receptorai
• hátsó szarv  közvetlenül a gerincvelő azonos oldali hátsó kötege  nyúltvelő  átkereszteződés  talamusz  agykéreg szomatikus érzőkérge: két félteke fali lebenyének elülső részén 

a központi idegrendszert kivéve szinte mindenhol

• gerincvelő  agytörzsi hálózatos állomány  talamusz magjaiban átkapcsolás  agykérgi központ: elsősorban a homloklebeny, de pontszerű vetülés nem mutatható ki
• a fájdalomról a hipotalamusz és a limbikus rendszer is értesül

• több területen is hatást keltenek  kisugárzás
• pl. szív oxigénhiánya a bal karban, vesekő okozta fájdalmat a herezacskóban érzi az ember

általános szimpatikus hatás