-
Mi biztosítja a a zsigeri szervek összehangolt működését?
a központi idegrendszer vegetatív szabályozóműködése
-
Mire épül a vegetatív szabályozóműködés? jellemzői
- a szomatikus szabályozáshoz hasonlóan reflexívekre
- belső szervek receptorai: introreceptorok
- egyes esetekben nincs receptorokra szükség, a vegetatív központ sejtjei a vér összetételéből következtetnek a belső környezet pillanatnyi állapotára
- vegetatív reflexív afferens szára: hátulsó gyökéri érződúc gerincvelő vegetatív központ a gerincvelő oldalsó szarvában elülső mozgatószarv efferens mozgatórost átkapcsolás a gerinc mellett vagy a zsiger falában, a szervbe a dúcsejtek axonjai jutnak el
-
A vegetatív idegrendszer központi részének jellemzői:
- hierarchikus felépítés
- legalacsonyabb szint: a gerincvelő központi vegetatív sejtjei (egyszerű reflexek, mint pl. a megtelt húgyhólyag falának összehúzódása)
- nyúltvelő: szívműködés, légzés, vérkeringés központja, nyálkahártyareflexek
- hipotalamusz: éhség-jóllakottság, ozmoreguláció, fűtő- és hűtőközpont legfelsőbb vegetatív központ (hipotalamo-limbikus rendszer)
-
A vegetatív idegrendszer környéki részének jellemzői:
- dúcok: a gerincvelő két oldalán, a hasüregben, a szervek előtt, vagy a szervek falában
- agyidegek: III., VII., X.
- gerincvelői idegek
-
A vegetatív szabályozást eredményező mozgatórostok élettani hatásukat tekintve ... (jellemzők)
- két csoportba sorolhatók: szimpatikus, paraszimpatikus hatású rostok
- a kétféle élettani hatás ellentétes
- szimpatikus hatás: mozgósítja a szervezet működését
- paraszimpatikus hatás: tartalékolás irányába hat
- a két hatás normál körülmények között egyensúlyban van
- vészhelyzetben, stressz hatására: szimpatikus túlsúly
- jóllakottan, békés körülmények között: paraszimpatikus hatás
-
Valamennyi zsigeri szervünk ...
- kétféle beidegzésű
- kivétel: a mellékvese velőállománya, ami csak szimpatikus beidegzésű
-
Az ellentétes hatású idegrostok ...
- a központi idegrendszert egymástól anatómiailag jól elkülönült helyeken hagyják el
- paraszimpatikus rostok: agyidegekben (V., VII., X.), gerincvelő utolsó szakaszából eredő gerincvelői idegekben
- paraszimpatikus vegetatív dúcok: a beidegzendő szerv falában, vagy annak közvetlen közelében
- paraszimpatikus átvivőanyag: acetil-kolin
- szimpatikus rostok: gerincvelő háti és ágyéki szakaszából kilépő gerincvelői idegek
- szimpatikus vegetatív dúcok: csigolyamenti dúcok (a gerincvelő két oldalán láncszerűen helyezkednek el, kapcsolatban állnak egymással is), vagy hasüregben
- szimpatikus átvivőanyag: noradrenalin
-
Az enterális idegrendszer jellemzői:
- a bélfalban elhelyezkedő idegsejtek komplex működési együttese, mely a tápcsatornában jelentkező ingerekre adott helyi reflexekkel szabályozza a szervrendszer működését
- nincs központi idegrendszeri része
- szabályozó tevékenysége reflexívekre alapul: receptor, érző-, inter-, és mozgatóneuronok
- szabályozza: a tápcsatorna simaizmait, hámsejtjeit, mirigysejtjeit, benne futó erek simaizmait
-
A szimpatikus hatás jellemzői:
- a szervezetet készenléti állapotban tartja
- lebontó folyamatok dominálnak O2-fogyasztás, glikogén lebontása glükózzá
- szimpatikus túlsúly esetén a mellékvese velőállománya is nagyobb mennyiségben üríti hormonjait a két hatás nem választható el egymástól szimpatiko-adrenális rendszer
- Cannon-féle vészreakció: szimpatikus hatás vészhelyzetben
- folyamatai: pupilla tágul, vázizmok erei tágulnak, bőrerek szűkülnek, szív koszorúerei tágulnak, szívműködés gyorsul, várnyomás emelkedik, bélmozgás csökken, vércukorszint emelkedik, légzési perctérfogat nő, nyáltermelődés csökken, hőszabályozás: fűtés
- a tartós szimpatikus túlműködés káros, fokozza a mellékvese működését, növeli a glükokortikoidok termelődését is, ami gyengíti az immunrendszert, növekedik a rákos megbetegedések esélye
-
A paraszimpatikus hatás jellemzői:
- a szervezet erőit újraképezi, energiakészletét feltölti, az építő folyamatok kerülnek előtérbe
- a szimpatikus idegrendszerrel ellentétes hatású
- paraszimpatikus jellegű néhány agyideg (III., VII., IX., X.), és a gerincvelő keresztcsonti szakaszának idegei
- idegek kilépési helye: agytörzs, gerincvelő keresztcsonti része
- idegek átkapcsolása a szervek falában
- ingerületátvivő anyag: acetil-kolin
- folyamatai: pupilla szűkül, vázizmok erei szűkülnek, bőrerek tágulnak, szív koszorúerei szűkülnek, szívműködés lassul, vérnyomás csökken, gyomor és a belek mozgása fokozódik, vércukorszint csökken, légzési perctérfogat csökken, nyáltermelés fokozódik, hőszabályozás: hűtés
-
A táplálkozás szabályozásának jellemzői:
- legfelsőbb központ: hipotalamusz (jóllakottsági-/éhségközpont)
- folyamatok összerendezése
: vegetatív idegrendszer + szöveti hormonok
- táplálékfelvételt az éhségérzet váltja ki
- vércukorszint-csökkenés + mechanoreceptorok a gyomor falában az üres gyomorfal ellazulását érzékelik, ennek hatására akciós potenciál a hipotalamusz vegetatív érzőközpontja felé
- táplálék szájba kerülése nyálelválasztás (afferens szár a nyelv ízlelőbimbóiból), létrejöhet feltételes reflexre is (táplálék
- említése)
- nyelés: összetett reflex, központ: nyúltvelő
- első fázisa (falatot a nyelv és a garatizmok a nyelőcsőhöz tolják): szomatikus beidegzésű, akaratlagos
- nyelőcső, gyomor perisztaltikus mozgása: X. agyideg paraszimpatikus rostjai
- gyomornedv termelése: hormonális hatás (gyomorfal sejtjei által termelt gasztrin serkent: máj epetermelése és -ürítése, hasnyál enzimjeinek termelése, vékonybél-perisztaltika) + X. agyideg
- patkóbélbe került tápanyag: enterogasztrin termelődését aktiválja gátolja a gyomorperisztaltikát és a gyomornedv-termelést, ezzel befolyásolja a patkóbélbe kerülő tápanyag mennyiségét
vékonybél szabályozása: X. agyideg + gerincvelő mellkasi tájékának szimpatikus rostjai
vastagbél szabályozása: paraszimpatikus rostok a gerincvelő ágyéki szakaszától
székletürítés: paraszimpatikus hatásra bekövetkező folyamat, kérgi befolyás alatt áll, irányítható
-
A keringés szabályozásának jellemzői:
- szívműködés: a szívfal nyomásérző receptorai X. agyideg érzőrostja nyúltagy, hipotalamusz X. agyideg gerincvelői idegek szimpatikus rostjai szívizom: szimpatikus hatásra gyorsul, paraszimpatikus hatásra lassul
- vérnyomás: az aorta és a nyaki verőér szegletének mechanoreceptorai IX., X. agyideg nyúltvelő (nyomásfokozó- és csökkentő sejtek) hipotalamusz X. agyideg rostjai gerincvelői idegek szimpatikus rostjain át az erek simaizmai
- véreloszlás: a hipotalamusz szimpatikus és paraszimpatikus központjai - idegi és hormonális hatás kapillárisok záróizmai
-
A légzés szabályozásának jellemzői:
- reflexes folyamat
- központjai a nyúltvelőben és a hídban
- belégzés: a vér kémiai összetételének megváltozása - CO2-koncentráció emelkedik közvetlenül ingerli a nyúltvelő belégzőközpontját, O2 csökkenése aortaív falában lévő kemoreceptorok érzékelik
- kilégzés: tüdőhólyagocskák falában lévő mechanoreceptorok a kilégzőközpontok gátolják a belégzőközpontokat
- hídagy szerepe: a ki- és belégzés rendezettsége, ritmusossága
-
A hőmérséklet-szabályozás jellemzői:
- Állandó testhőmérséklet: a szervezetben a környezettől független hőmérséklet-szabályozás van, célja: óvni az agy, szív és más belső szervek hőmérsékletét
- a bőr hőmérséklete tágabb határok között változhat
- bizonyos hőmérséklet alatt a bőr alatti erek összehúzódnak hővesztés megakadályozása
- hőtermelés: izommunka, biokémiai folyamatok, "libabőr", didergés, vacogás
- hőleadás: hősugárzás, hővezetés, hőáramlás, párolgás, kilégzés, széklet, vizelet útján, mértéke a verejtékezéssel, légzésintenzitással, a bőrerek állapotával, a libabőrösséggel szabályozható
- hipotalamusz: hőszabályozást végző központok - szimpatikus fűtőközpont (bőrerek összehúzása, hőleadás csökkentése, lebontó folyamatok serkentése), paraszimpatikus hűtőközpont (verejtékezés nő, bőrerek tágulnak)
-
Semleges hőmérsékleti zóna, láz fogalma
- semleges hőmérsékleti zóna: egyensúlyban van a test hőtermelése és hőleadása, ekkor szükséges a legkevesebb energia az állandó testhőmérséklet biztosításához (ruhátlan embernél 27-30 °C)
- láz: válaszreakció a fertőzések ellen, bizonyos értékig előnyös
- a fehérvérsejtek fertőzés hatására aktiválódnak, a hipotalamusz hőszabályozását befolyásoló anyagokat termelnek, magukból a kórokozókból is lázkeltő anyagok származnak fűtőközpont + immunrendszer működése fokozódik
-
A kiválasztás szabályozásának jellemzői:
- a szervezet testfolyadékainak szigorúan állandó az ozmotikus koncentrációja
- elsősorban hormonális szabályozás
- ha NŐ az ozmotikus koncentráció hipotalamusz vazopresszint juttat a vérbe a vesecsatornácskákban fokozódik a visszaszívás
- mellékvese-kéreg: aldoszteron Na+ fokozott megőrzése
- a vese idegi szabályozása alárendelt jelentőségű: X. agyideg képes a vesearteriolák vérnyomásának változtatására vizelet mennyiségének szabályozása
-
A testmozgató rendszerek általános jellemzői:
- lehet automatikus jellegű, ill. finom koordináción alapuló, tanult, tudatos, akaratlagos mozgás
- akaratlagos mozgás: mozgási szándék, belső késztetés szükséges a folyamat megindulásához
- mozgatómező: a homloklebeny hátsó része
-
Mi vesz részt a mozgások kivitelezésében? (jellemzők)
- piramis- és extrapiramidális rendszer, kisagyi rendszer
- a piramis- és extrapiramidális rendszer működése szorosan összefügg, működési egységük hozza létre a harmonikus mozgásokat
- a mozgatóközpontok hierarchikus felépítésűek
- ideg-izom szinapszis: a mzgatóidegsejt axonja csatlakozik a harántcsíkolt izomhoz
- ingerületátvivő anyag: acetil-kolin
-
A piramispálya jellemzői:
- a mozgatókéregből (homloklebeny) ered
- rostjai a kéreg alatti fehérállományban összeszedődnek, nyúltvelő piramisán haladnak át (a rostok itt piramis alakban kidudorodnak)
- nyúltvelő-gerincvelő határán: a rostok nagy része az ellenkező oldalra kereszteződik (ezért a pálya károsodásakor ellenkező oldali testfél bénulása)
- a pálya a gerincvelő elülső szarvának mozgatóneuronjain végződik
- a pálya rostjainak egy része nem jut le a gerincvelőig, hanem az agytörzs lévő, mozgató működést ellátó agyidegmagvakban végződik
- piramisrendszer funkciója: akaratlagos mozgások irányítása, finom, precíz, pontosabb, újonnan tanult mozgások
- sérülésekor az izomtónus lecsökken
-
Az extrapiramidális rendszer jellemzői:
- az ősibb mozgásszabályozó rendszer
- a kéreg homloklebenyéből ered
- a pályák többszörösen átkapcsolódnak: fehérállomány, agytörzsi magvak, gerincvelő
- többségük átkereszteződik, a nyúltvelő piramisát kikerülve érik el a gerincvelő mozgatóneuronjait
- funkciója: a megtanult, automatikus mozgások irányítása, nagyobb izomcsoportok együttes működtetése, kevésbé differenciált, durva mozgások megvalósítása, érzelmi működésekkel összefüggő mozgások kialakítása, izomtónus szabályozása, egyéni mozgásstílus kialakítása
- sérülésekor az izomtónus fokozódik
-
A kisagy szerepe a mozgásban:
- a test minden részéről kap információt az izmok és inak mindenkori állapotáról, feszülési fokáról, az ízületek helyzetéről
- képes a mozgatókéregre hatva folyamatosan befolyásolni, optimalizálni a mozgások finom, pontosan vezérelt kivitelezését, főleg az egymás hatását erősítő és gátló izomcsoportok működésének koordinációja révén
- fontos szerepe van az izomtónus szabályozásában is
- alkohol hatása: kézremegés, tántorgás, egyensúlyvesztés
|
|