Állatok életműködései

a homeosztázist

Az önfenntartó működések összehangolását

a faj egyedszámának gyarapodását

• az anyagcsere és az önreprodukáló működés szolgálatában álló szervek
• lehetnek üregesek és tömöttek

• az állat testének elhatárolását
• védelem a kórokozókkal szemben
• mechanikai védelem
• hővédelem
• kapcsolat a környezettel: ingereket fog fel
• felesleges víz és ionok leadása

folyamatos cső, melynek kezdete a szájnyílása, vége a végbélnyílás

• tápanyag felvétele
• emésztés
• felszívás
• a salakanyagok ürítése

• növényevők
• húsevők
• mindenevők
• sajátos táplálkozásúak (paraziták, szimbionták, szaprofiták)

• kívül savós hártya (rögzít, folyadékot termel)
• középen izom és kötőszövet
• belül egyrétegű hám (hengerhám vagy laphám)

energia felhasználásával a tápanyagok hidrolízissel felszívhatóvá válnak

• a táplálék az emésztő űröcskébe kerül, mellé enzimek, és elvégzik az emésztést
• a salakanyagok is bekerülnek, amit később le kell adni

• a sejtből enzimek kerülnek ki (űrbélbe, bélcsőbe, testen kívülre), melyek felszívható formába hozzák a táplálékot
• csak a tápanyagok jutnak a sejtbe

csalánozók, laposférgek, fonálférgek

a bélcső

• szájnyílás
• szájüreg
• garat
• (-nyelőcső-begy-gyomor)
• Különböző szájszerv, szarukáva, nyálmirigy, gyökeres vagy gyökértelen fog csatlakozhat

• táplálék felvétele
• esetleg emésztés és felszívás

• a gerninceseknél a vékonybél
• máj és hasnyálmirigy csatlakozhat hozzá
• gerincteleneknél a középbéli mirigy és esetleg vakbélágak

emésztés, felszívás

gerinceseknél a vastagbél és a végbél, esetleg a vastagbél kezdetén a vakbél

felszívás, salakanyagok ürítése

a tápcsatorna, kiválasztószerv és a szaporítószerv közös nyílása

ha a tápláléknak nincs meg a szervezet fenntartásához szükséges energiatartalma

a szervezet nem jut esszenciális tápanyagokhoz

• külső hámjellegű sejtek (mész, kova, szaru)
• a vázképző sejtek termelik

• hámizomsejtek
• érzéksejtek
• csalánsejtek

• bőrizomtömlő
• kutikula

• csillós hengerhám
• nyálkatermelő mirigyek

vastag kutikula

• vékony kutikula (bőrlégzés)
• körkörös és hosszanti izomkötegek
• nyálkatermelő mirigyek
• serték

• a köpeny által termelt meszes váz
• bőrizomtömlő
• simaizomszövet

• szilárd kitinváz (+ viasz)
• alatta kitint termelő hámszövet
• vedlés hormonálisan szabályozott

bőr: szaruréteg, többrétegű laphám, irha

• többrétegű el nem szarusodó laphám
• pikkelyek
• rajtuk növekedési gyűrűk

irha által termelt csontos lemezkék

• gyengén elszarusodó többrétegű laphám
• vékony szaruréteg
• sok nyálka vagy mérgező váladék
• irhában festéksejtek

• erősen elszarusodó többrétegű laphám
• mirigyeket nem tartalmaz, száraz, pikkelyes
• vedlés

• gyenge elszarusodás
• a tollazat szaruképződmény, hüllőeredetű
• mirigy nincs, kivéve a farktőmirigy

• erősen elszarusodó laphám
• szőrzet borítja
• irhában faggyú- és verejtékmirigy
• (tejmirigy)

külső vagy belső csíralemezből

tüdő, lemezes tüdő, légcsőrendszer

• szivacsok
• csalánozók
• laposférgek
• fonáférgek
• gyűrűsférgek
• halak

laposférgek, gyűrűsférgek, kétéltűek

• vízi puhatestűek, rákok kopoltyúja
• rovarok, egyes pókszabásúak légcsőrendszere
• pókok lemezes tüdeje
• szárazföldi puhatestűek tüdeje

• halak kopoltyúja
• szárazföldi gerincesek tüdeje

szívből kifelé vezető ér

szívbe befelé vezető ér

kisartériát, kisvénát összekötő, szűk átmérőjű ér, feladata az anyagok kicserélése

a szív

a testfolyadék a szövetek közé folyik ki, testfolyadék a vérnyirok

A testfolyadék egy része zárt csőrendszerben áramlik, a testfolyadék a vér, sejteket találunk benne, melyek a védekezést szolgálják

két folyadéktér

a nyirokkeringés

a felesleges sejt közötti folyadékot felveszik a nyirokkapillárisok, és a vérbe juttatják 

a nyirokerekben áramló folyadék

szivacsok, csalánozók, laposférgek, fonálférgek

vándorsejtekkel

béledényrendszer

testüregfolyadék

• puhatestűek
• ízeltlábúak

• zárt keringési rendszer
• nincs szív

• zárt keringési rendszer
• szív

kültakaró, tápcsatorna, légzőszerv, kiválasztó rendszer

átszűrés, visszaszívás, kiválasztás

• ozmotikus nyomásszabályozás
• anyagmennyiségek beállítása a testfolyadékban

eredményeként az anyagok elkülönülnek egy csatornába

szűrlet

passzív

aktív, esetleg passzív

• minden sejt önállóan
• édesvíziek lüktető űröcskével

szivacsok, csalánozók

• testüregből kiválasztók (vesécsketípus)
• testfolyadékból kiválasztók (vesetípus)

• elővesécske
• (lángzósejt + elvezető csatorna)

• vesécske
• csillós tölcsér + elvezető csatorna

módosult vesécske

módosult vesécske

módosult vesécske

• fonálférgek
• puhatestűek
• rákok

• rovarok
• pókok

• középbél és utóbél határán
• nem szív vissza

• hüllők
• madarak
• emlősök

• a nefron
• = vesetestecske + elvezető csatorna

• csontos halak
• kétéltűek

ősvese

érgomolyag előtt csillós tölcsér és elvezető csatorna

• gerincesek embrióiban
• kifejletten a porcos halakban

• ivaros szaporodással a faj változatossága
• ivartalan szaporodással az egyedszám
• az utód mindig fiatalabb lesz

(=változatosság, egyedszámnövelés, koreltérés)

a létfeltételekkel

bimbózás, kettéosztódás

• ivartalan szaporodás egyik formája
• ivarsejtből, de megtermékenyítés nélkül jön létre az utód

a nemi jellegek az állat külsején is megfigyelhetők

ivari kétalakúság

mind a hím, mind a női ivarsejt

kölcsönös megtermékenyítéssel

belső és külső megtermékenyítés

A két ivarsejt összeolvadása az anyaállat testén kívül jön létre

• szivacsok
• laposférgek
• gyűrűsférgek
• puhatestűek közül is vannak

• csalánozók
• fonálférgek
• puhatestűek egy része
• ízeltlábúak
• gerincesek

ivartalanul osztódással, bimbózással, teleprészletekkel

ivartalanul bimbózással, gyöngysarjképzéssel, teleprészletekkel

laposférgek, fonálférgek

szivacsokra, csalánozókra

fonálférgek, ízeltlábúak, gerincesek

olyan mennyiségi változások sorozata, amelyek sejtosztódással vagy sejtmegnyúlással térfogat- és tömeggyarapodást eredményeznek

olyan minőségi változások sorozata, amelyek eredményeként új szövetek, szervek alakulnak ki a sejtek működésbeli differenciálódásának eredményeként

a zigóta kialakulásától a petéből való kibújásig, tojásból való kikelésig vagy a megszületésig tartó folyamat

az utód világrajöttétől annak halálig tartó folyamat

barázálódás

a sejtek gyors egymás utáni osztódása

a csíralemezek kialakulása, ami szöveti-szervi differenciálódással folytatódik

az utód nagyon hasonlít a kifejlett élőlényre

• szabadon élő laposférgek
• nyeregképző gyűrűsférgek
• pókok
• gerincesek, kivéve a kétéltűeket

átalakulás

• nem teljes átalakulás (lárva - imágó)
• teljes átalakulás (lárva- báb - imágó)

• kifejlés
• átváltozás

a lárva és az imágó hasonló módon, azonos helyen él

• tojócsövesek
• kabócák
• poloskák
• tetűalakúak
• fülbemászók

a lárva és az imágó más megjelenésű, eltérő módon él

kétéltűek, szitakötők

• bogarak
• lepkék
• kétszárnyúak
• hártyásszárnyúak
• bolhák

szövetekben vagy belső elválasztású mirigyekben termelődő olyan vegyület, amely befolyásolja az életfolyamatokat

diffúz idegrendszer

• egyenértékű sejtek
• behálózza a testet
• minden sejt reagál
• az ingerület csillapítva terjed
• előfordulás: csalánozók

• előgerinchúrosok
• fejgerinchúrosok
• gerincesek

• dúcidegrendszer
• központ: agydúc, idegköteg
• felépítés: páros agydúc, két hosszanti idegköteg

• hasdúclánc-idegrendszer
• felépítés: garat alatti/feletti dúc, garatideggyűrű, szelvénydúcok, kötegek

• hasdúclánc-idegrendszer
• agydúc, szelvénydúcok, kötegek

• dúcidegrendszer testtájankénti dúcokkal
• felépítés: fej-, láb-, zsiger-, köpenydúc, kötegek

idegsejtekben termelődő hormonhatású anyag

neuroendokrin rendszer

Az ideg- és hormonrendszer működési egysége