-
Vírus fogalma
Sejtekből kiszakadt, önállósult, fehérjeburokkal rendelkező makromolekuláris rendszer, melynek működési feltétele a gazdasejt
-
A vírusok az … ellenállnak
antibiotikumoknak
-
Ki fedezte fel a vírusokat?
Ivanovszkij
-
Vírusok mérete:
nanométeres nagységrendűek
-
A vírusok alakja lehet:
helikális, kubikális, binális
-
Mit jelent a vírusok helikális szerkezete?
A fehérjeburok csigavonalszerűen épül fel
-
Mit jelent a vírusok kubikális szerkezete?
A fehérjeburok ikozaéderes szerkezetű
-
Példa helikális vírusra:
dohánymozaik, himlő, influenza
-
Példa kubikális vírusra:
herpesz, rubeola, bárányhimlő
-
Példa binális vírusra:
bakteriofágok, rákkeltő RNS-vírusok
-
Kapszid fogalma:
A vírusok fehérjeburka
-
Peplon fogalma:
Egyes vírusok a gazdasejt membránjából köpenyt képeznek
-
Virion fogalma:
Kristályos szerkezetű, szabad, inaktív vírusforma
-
Vegetatív vírus fogalma:
Gazdasejttel egyesült, sokszorozódó vírus
-
DNS-vírusokra példák:
herpeszvírusok, himlővírusok, rákkeltő adenovírus
-
RNS-vírusokra példák:
mumpsz, influenza, HIV, rubeola, kanyaró, veszettség, száj- és körömfájás
-
A vírusok gyakran csak egyféle sejtet tudnak megfertőzni, tehát:
gazdaspecifikusak
-
A vírusok nem élőlények, mert
nincs önálló anyagcseréjük
-
A vírusfertőzés folyamata
1. a virion megkötődik a gazdasejt felületén 2. örökítőanyagát bejuttatja a gazdasejtbe 3. DNS/RNS beépül a sejt örökítőanyagába, aktiválódva átszervezi a gazdasejt normális működését, saját anyagait készítteti el 5. vírus-nukleinsavakat és -fehérjéket összeépítetti 6. kiszabadulás
-
Interferonok fogalma:
sejtek által termelt vírusellenes összetett fehérjék
-
Szubvirális rendszerek:
prion, viroid
-
Viroid fogalma, pl.
egyláncú, kör alakú RNS-molekula. nem határoz meg enzimet, ugyanakkor képes saját maga egyes részeit hasítani. Pl. burgonya bütykösségét okozó viroid
-
Prion fogalma, pl.
sejtekben kialakuló hibás fehérje, mely kóros folyamatokat indít el. Nagymértékben ellenáll különböző hatásoknak. Vele érintkező sejtek fehérjéinek térszerkezetét alakítja át. Pl. szivacsos agysorvadás, Creutzfeld-Jacob szindróma
-
Fertőzés fogalma
kórokozó mikrorganizmus szervezetbe jutása
-
Higiénia fogalma
A fertőzés megelőzését szolgáló tisztaság
-
Patogenitás fogalma
valamely mikroorganizmus betegségokozó képessége
-
Endémia fogalma
egy adott földrajzi területen folyamatosan, nagyobb esetszámban jelen levő betegség
-
Pandémia fogalma
világjárvány
-
Morbiditás fogalma
arányszám, megmutatja, hogy 1 év alatt hányan szenvednek az adott betegségben /100ezer lakos
-
Mortalitás fogalma
Arányszám, adott betegségben meghaltak száma/100ezer lakos
-
Letalitás fogalma
A megbetegedettek hány százaléka halt meg
-
Mikor jelentek meg a baktériumok ősei?
Földtörténeti őskorban, 3.5 milliárd évvel ezelőtt
-
Ősbaktériumok jellemzői
Élővilág korai formáját képviselő szervezetek. Evolúció oldalágaként maradtak fenn. Szélsőséges körülmények között élnek (pl gejzírekben, óceánfenéken hőforrásokban, rendkívül hideg/sós/lúgos vizekben). Halofil fajok extrém sós környezetben, metanogén fajok anaerob környezetben, metánt termelnek, termofilek meleg élőhelyeken.
-
Baktériumok átlagos mérete:
1-10 mikrométer, fénymikroszkóppal láthatók
-
Leeuwenhoek:
fénymikroszkópjával elsőként látott baktériumokat
-
Pasteur:
kidolgozta a pasztörizálás folyamatát
-
Koch:
lépfene, TBC kórokozójának felfedezése
-
Fleming:
penicillin felfedezője
-
Baktériumok alakja:
coccus, bacillus, spirillum, vibrio
-
Antibiotikum fogalma:
élő szervezetek által termelt szerves anyag, mely más élőlényekre károsító hatású
-
Baktériumok sejtfalának anyaga:
szénhidrát, fehérje
-
Baktériumok sejtfalának funkciója:
nagyobb a nyomás a baktériumsejtben a környezeténél, védi a szétpukkadástól
-
A baktériumoknak csak ez a sejtalkotója van:
riboszóma
-
Gram-teszt lényege:
baktériumokat kristályibolya festékkel festik, majd etanollal mossák le
-
Gram-pozitív baktériumok:
etanollal nem lehet kimosni a festéket (pl. tüdőgyulladás)
-
Gram-negatív baktériumok:
etanollal kimosható a festék
-
Bakteriospóra fogalma:
a baktérium átmentő rendszere, nem a szaporodást szolgálja. Kedvezőtlen körülmények között a sejt anyagat ellenálló, vastag fallal veszi körül. A tényezők javulásával visszaáll az eredeti baktérium.
-
Baktériumok aktív mozgása:
bakteriocsillókkal
-
Az autotróf baktériumok nem …
kórokozók
-
A baktériumok heterotróf táplálkozásának fő anyagai:
szénhidrátok
-
Baktériumok szaporodása:
ivarosan (átmeneti egyesülés) és ivartalanul (hasadás)
-
Ivartalan szaporodás módjai:
kettéosztódás, bimbózás, spóraképzés, teleprészletekkel vagy vegetatív szervvel
-
Ivaros szaporodás módjai:
kopuláció, konjugáció, ivarsejtekkel
-
Hol élnek a kékbaktériumok?
Főleg édesvízben, de tengerben is, talaj felső rétegében, jól viselik a szélsőséges körülményeket.
-
Kozmopolita faj fogalma:
a Föld legtöbb részén előforduló faj
-
Plankton fogalma:
a vízben lebegő életmódot folytató, kisméretű élőlények összessége
-
Kékbaktériumok sejtfala mindig tartalmaz:
cellulózt
-
Kékbaktériumok színanyagai:
fikocián, fikoeritrin, klorofill-a, xantofill, karotin
-
A kékbaktériumok részt vesznek …
gombákkal szimbiózisban a zuzmók felépítésében
-
Kékbaktériumok szerveződése:
egysejtűek illetve fonalas szerveződés
-
A földi légkör kialakulásában fontos szerepe volt …
a kékbaktériumoknak
-
A kékbaktériumok túlszaporodása a …
vízvirágzás
-
Szimbionta baktériumok:
cellulózbontó baktérium a szarvasmarha bendőjében, nitrogéngyűjtő baktériumok a pillangósvirágúak gyökérgümőiben
-
Baktériumok gyógyszeripari felhasználása:
antibiotikumok, vitaminok, inzulin előállítása
-
Baktériumok élelmiszeripari felhasználása:
savanyú káposzta, ecet, túró, sajt, joghurt, stb.
-
Baktérium által okozott betegségek:
gyulladások, vérhas, szamárköhögés, lepra, pestis, skarlát, lépfene, TBC, kolera, szalmonella, tetanusz, szifilisz
-
Genny fogalma:
elpusztult falósejtek és baktériumsejtek tömege
-
Endoszimbionta elmélet:
1. leszakadó membránbetüremkedés 2. sejtmag, sejtváz kialakulása 3. bekebelezés 4. mitokondrium aerob prokariótából 5. színtest fotoszintetizáló kékbaktériumból
-
Egyszerűbb eukarióták fogalma:
egysejtű vagy sejtek laza csoportjaként élő növnényszerű, állatszerű, gombaszerű eukarióta élőlények
-
Szerveződési formák a feladatmegosztás alapján:
sejttársulás/-halmaz, telep (álszövet), szövet (hajtásos)
-
Szerveződési formák a sejtek térbeli elrendeződése alapján:
fonalas, lemezes, test
-
Helyváltoztatásra képtelen egyszerű eukarióták pl.
Moszatgombák, kovamoszatok
-
Aktív mozgás létrejöhet az egyszerű eukarióták esetében:
ideiglenes/állandó függelékekkel
-
Állandó plazmafüggelékek két része:
fonál, alapi test
-
Hol veszi fel az anyagot a papucsállatka?
sejtszájon keresztül
-
Emésztő űröcske kémhatása:
először savas, ami elöli a táplálékként bekerült élőlényt, aztán lúgos, ami kedvezőbb a bontóenzimeknek
-
Mixotróf táplálkozás:
Ostorosmoszatok egyededi fény hiányában heterotróf módon táplálkoznak
-
Hol van szükség a lüktető űröcskére?
Sejtfallal nem rendelkező eukariótákba folyamatosan áramlik be a víz, a felesleges vizet a sejtek saját energiájuk segítségével leadják. Szerves bomlásterméket, ionokat is leadhatnak.
-
Miből áll a lüktető űröcske?
központi üreg, sugárcsatornák
-
Hol nem alakul ki lüktető űröcske?
tengerben élő egysejtűeknél
-
Állábasok, ostorral mozgó egyszerűbb eukarióta fajok ivaros szaporodása:
kopuláció (teljes összeolvadás)
-
A bimbózás jellemző a …
helytülőkre
-
A bimbózást nehezítheti
szilárd váz, burok
-
Nyálkagombák szaporodása:
spóratartókban kialakult ivartalan szaporító spórákkal
-
Az ivaros szaporodás biztosítja …
a faj egyedeinek változatosságát, alkalmazkodóképességét
-
Csillósok, néhány fonalas egyszerűbb eukarióta szaporodási módja:
konjugáció
-
Konjugáció módja:
1. két sejt között plazmahíd 2. kis sejtmag számfelező sejtosztódással osztódik, nagy sejtmag lebomlik 3. kis sejtmagok közül 1-1 kicserélődik 4. átkerült kis sejtmag összeolvad az ott maradottal 5. új sejtmag létrehozza a kis és a nagy sejtmagot 6. sejtek elválnak egymástól
-
Növényi és gombaszerű egyszerűbb eukarióták ivaros szaporodása:
ivarsejtekkel
-
Ostorosmoszatok törzsének jellemzői:
mixotróf anyagfelépítés: színtest, klorofill – sejtszáj, sejtgarat, emésztő űröcske, szemfolt. ősi képviselőik lehettek a gombák, növények, állatok szétválásának kiindulópontjai.
-
Hol él a zöld szemes ostoros?
Tiszta édesvizekben
-
Ős-ostorosok törzsének jellemzői:
sejtszáj nélküli, sokszor parazita élőlények, sejtfelületen keresztül veszik fel a gazdaélőlény anyagait
-
Az álomkór ostorost terjeszti:
cecelégy
-
Ide tartozik az álomkór ostoros:
ős-ostorosok törzse
-
Hüvelyostoros:
nők hüvelyváladékában szaporodhat el
-
Galléros ostorosok életmódja:
általában édesvíziek, helytülők, rokonság a szivacsokkal
-
Barázdásmoszatok jellemzői:
minden tagjuk egysejtű, fotoszintetizálnak
-
Növények ősei ebből alakultak ki:
ősi zöldmoszatokból
-
Növények zöldmoszatokból alakulhattak ki, ennek bizonyítékai:
klorofill-a,-b, keményítő
-
Gyakran alakul ki szilárd váz ezeknél az élőlényeknél:
hálózatos állábúak, likacsoshéjúak
-
Itt élnek a nyálkagombák:
korhadó avaron, fakérgen
-
Nyálkagombák definíciója:
amőboid egysejtű élőlények
-
A nyálkagombák képesek …
plazmódiumot létrehozni.
-
Hogy alakul ki a plazmódium?
Nyálkagombák sejtjei összeolvadnak, sejtfal nélküli, mozgó plazmatömeggé válnak. A plazmódium képezi a fajra jellemző spóratartót, amelyben kialakulnak a cellulóz sejtfalú spórák.
-
Csillós egysejtűek jellemzői:
csilló, kétféle sejtmag
-
A kovamoszatok sejtfalába … rakódik be
szilikát
-
A kovamoszatok (1) elszaporodhatnak (2)
1. hatalmas tömegben 2. sós és édes vizekben
-
A barnamoszatok minden képviselője …
többsejtű, teleptestű
-
Itt élnek a barnamoszatok:
mérsékelt vagy hideg tengerek aljzataihoz kötődnek
-
Ide tartoznak a legnagyobb növényszerű élőlények:
barnamoszatok
-
A vörösmoszatok többségének testszerveződsése:
teleptest
-
Vörösmoszatok színanyagai:
fikoeritrin, fikocianin, klorofill, karotinoidok
-
A vörösmoszatok … is tudnak fotoszintetizálni
200 m mélységben
-
Hol élnek a vörömoszatok?
Elsősorban melegebb tengerek aljzatán
-
Vörösmoszatok felhasználása?
agar-agar
-
Moszatok (algák) definíciója:
Zöld színanyag segítségével fotoszintézisre képes egysejtű, sejttársulásos, vagy telepes egyszerűbb eukarióták összefoglaló neve
-
A zöldmoszatok testfelépítésükben …
változatosak
-
A klorofill-b itt fordul csak elő:
zöldmoszatok, ostorosmoszatok, zöld növények
-
A zöldmoszatok élőhelye jellemzően:
édesvizek
-
A növényvilág őseinek tekinthetők:
zöldalgák
-
Járommoszatok innen kapták a nevüket:
konjugációkor jellegzetes alak
-
Járommoszatok nem képesek …
helyváltoztató mozgásra
-
A legfejlettebb zöldmoszatok a …
csillárkamoszatok
-
A petespórás gombák sejtfalában …-t találunk
cellulóz
-
A petespórás gombák legfejlettebb képviselői közé tartozik a …
peronoszpóra
-
Indikátor élőlény definíciója:
A környezeti hatások közül eggyel szemben szűktűrésűek, így jelenlétükkel jelzik az adott környezeti tényező meglétét
-
Az algamezőket learatva …
állati takarmányt kaphatunk
-
Az algák jelentősek a vizek …
öntisztulásában
-
A szilárd vázzal rendelkező algák jelentősek a …
kőzetképzésben
-
A szaprofita egyszerűbb eukarióták jelentősek az …
ásványosításban
-
Virulencia =
fertőzőképesség
-
Példa csak állatban virulens vírusra:
sertéspestis, baromfipestis
-
Mi termeli a baktériumok sejtfalát?
az alatta lévő sejthártya
-
A nitrifikáló baktériumok anaerob szervezetek?
nem
-
Miért nem tekinthető ivaros szaporodásnak, csak ivaros folyamatnak a konjugáció?
nem nő az egyedszám
-
Mi az episzóma?
a plazmában lévő DNS-darabka
-
Hol helyezkedik ez a szemfolt?
ostorok eredésénél
-
Mi a különbség a csillósok nagy és kis sejtmagja között?
kis sejtmag osztódásért felelős, nagy sejtmag a vegetatív működésért
-
Hol találunk csillókat az emberi szervezetben?
húgyvezeték, petevezeték, orrnyálkahártya
-
Mi van a képen?
Fonalas járommoszat konjugációja
-
Mi van a képen?
Candida okozta hüvelygomba
-
Zöldmoszatok testszerveződése példákkal:
sejtes, sejttársulásos (Volvox-fajok), sejtfonalas (békanyál), teleptestes (csillárkamoszat)
-
Barnamoszat fő színanyaga:
fukoxantin
-
Vörömoszatok sejtfala:
pektin és cellulóz
-
Milyen elemet tartalmaznak a vörömoszatok?
jódot
|
|
