-
1. Hogy alakul ki a nukleoszóma?
A hisztonmagra a DNS kb. 140 bázispárnyi szakaszával kétszeresen feltekeredik. Egy fehérjemolekula kívülről rögzíti a DNS-szakaszt.
-
2. A laktózintolerancia leírása
Ha a laktáz enzim nem termelődik a bélfalban, akkor nem tud a laktóz lebomlani glükózra és galaktózra. Megbomlik a vízfelszívás egyensúlya, a le nem bontott diszacharid nem tud a bélből felszívódni. Hasmenés, puffadás, nyákos széklet alakul ki.
-
3. Kísérletek a DNS szerepének bizonyítására - Griffith
- o - tüdőgyulladást okozó baktériumok két fajtája: betegséget okozó S-variáns, betegséget nem okozó R-variáns
- o - hőkezelt S-variánssal beoltva kísérleti egereket az egerek tovább éltek
- o - R-variáns és hővel kezelt S-variáns keverékét oltották be: egerek egy része elpusztult --> magyarázat: az S-variáns új tulajdonságot hozott létre az R-variánsban
-
4. Kísérletek a DNS szerepének bizonyítására - Avery és McLeod
- o - Griffith kísérletének továbbfejlesztése
- o - hővel elölt S-variánsokat lipidbontó, szénhidrátbontó, DNS-bontó enzimekkel kezelték az R-variánnsal való összekeverés előtt
- o - DNS-bontó enzimeket adva az R-törzs baktériumtranszformációja elmaradt --> a baktérium tulajdonságainak átadásához DNS szükséges
-
5. Kísérletek a DNS szerepének bizonyítására - Hershey és Chase
- o - bakteriofágos vizsgálat radioaktív foszfor- és kénizotópokkal
- o - a fágokkal megfertőzött baktériumtenyészetben csak foszforizotópot találtak
-
6. Anyagcsere funkciói:
- o -Élő rendszer kémiai energiaellátása
- o -tápanyagok építőelemekké alakítása
- o -építőelemekből szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak szintézise
-
7. Lebontó folyamatok általános lényege:
Nagy energiatartalmú szerves molekulák kis méretű, kis energiatartalmú molekulákká bomlanak
-
8. Felépítő folyamatok általános lényege:
Kis energiatartalmú molekulákból nagy energiatartalmúak szintetizálódnak.
-
9. Biokémiai folyamatok közös jellemzői:
Rendkívül gyors folyamatok, nagyon szabályozott körülmények, enzimek segítsége.
-
10. A sejtben folyó anyagcsere jellegzetes útjai:
- o -a kémiai energia kinyerése
- o -makromolekulák monomerjeinek létrehozása
- o -sejtek specifikus feladatait ellátó molekulák képzése
- o -anyagcsere-végtermékek leadható formába való hozása
- o -transzportfolyamatok
-
11. Transzportfolyamatok definíciója:
A sejt és a sejtszervecskék membránjainak anyagfelvevő és -leadó folyamatai
-
12. Passzív transzport típusai:
közvetlen diffúzió, passzív diffúzió, közvetett passzív transzport
-
13. Közvetlen diffúzió:
Kisebb, kevésbé poláros molekulák (glicerin, karbamid), apoláros, kisméretű molekulák (szteroidok, oxigén) átoldódnak a membránon.
-
14. Passzív diffúzió:
A kisméretű, poláris anyagok a membránfehérjék csatornáin, illetve a lipidek hőmozgása következtében kialakult nyílásokon haladnak át. (Víz, glicerin)
-
15. Facilitált diffúzió:
A membránfehérje térszerkezet-változása segíti át az anyagot a másik oldalra. Hordozó fehérje teszi gyorsabbá a transzportot. Gyógyszerek, kis szénatomszámú zsírsavak membránon való átkerülésekor fontos.
-
16. Aktív transzport jellemzői:
- o -membrán egyes fehérjéivel jön létre (hordozó molekulák)
- o - ATP hidrolízisének hatására a fehérje térszerkezete időlegesen megváltozik
- o -a fehérje aktív centrumának specifitása miatt többnyire két anyagot tud szállítani
- o - általában kisebb koncentrációjú hely felől a nagyobb felé szállít
-
17. Példa snyport hordozó molekulára, meghatározás:
- o Egyszerre két anyagot szállító hordozó molekula (aktív transzport).
- o - Ilyen módon veszik fel a Na+-t és a glükózt az emberi sejtek
-
18. Példa antiport hordozó molekulára, meghatározás:
- o Olyan hordozó molekula, amely az anyagokat ellentétes oldalra juttatja.
- o Pl. Na+ - K+-pumpa: egyszerre juttat Na+-ionokat a sejten kívülre, valamint K+-ionokat a sejtközötti térből a citoplazmába.
- o Egy ATP: 3 Na+, 2 K+
-
19. Membránáthelyezzésel járó transzport:
- o ATP a membrán átrendezéséhez szükséges
- o - endocitózis, exocitózis
- o -enzimek segítségével a membrán felületi feszültsége csökken, megváltozik a membránszerkezet --> újrarendezés
-
20. Endocitózisra példa:
emberi fehérvérsejtek bekebelezése
-
21. Exocitózisra példa
Mirigysejtek által termelt váladékok, idegsejtek ingerületátvivő anyagai
-
22. Sejtmembránban a két foszfatidréteget tartja össze:
van der Waals-kötések
-
23. Sejthártya szimmetriája:
aszimmetrikus
-
24. Endocitózis típusai:
- o fagocitózis: szilárd anyag felvétele
- o pinocitózis: folyadék felvétele
-
25. Sejtek egymás közötti kapcsolatai:
- o dezmoszóma: fehérjékből álló struktúra a sejthártyán
- o réskapcsolat (gap junction): kisebb molekulák át tudnak jutni
- o szoros kapcsolat (tight junction): mechanikus sejtkapcsolás, pl. a bélhámsejtek között
-
26. Sejtfal milyen nagy élőlénycsoportokra jellemző?
Növények, gombák, baktériumok
-
27. Növényi sejtfal anyaga:
cellulóz
-
28. Lignin szerepe:
Idős növényi sejtekben a cellulóz alá rakódik be, szilárdít
-
29. Baktériumok sejtfala:
lipidek, szénhidrátok, fehérjék, fő alkotórésze a peptidoglikán
-
30. Gombák sejtfala:
kitines
-
31. Csillók, ostorok felépítése:
Alapi testből kiinduló csilló- illetve ostorszálak vázát kilenc, hengerpalástszerűen elhelyezkedő kéttagú csövecske és a középen húzódó két önálló mikrotubulus alkotja. Csillókat és ostorokat sejthártya borítja.
-
32. Csillók, ostorok működése:
Mozgásuk összehangolt, csapkodó vagy körkörös. Az egyes csillók jobbra, hátrafelé csapnak, ezért a csillós egysejtűek balra csavarodó spirális pályán mozognak. Az ostorok dugóhúzószerűen húzzák a sejttestet, vagy tolják maguk előtt.
-
33. Mikrotubulusok:
- o Fehérjecsövek, melyek a citocentrummal kapcsolatosak
- o Tubulin fehérjékből szintetizálódnak
- o Összeköttetést teremtenek a sejtszervecskék között, lehetővé teszik egy adott irányba a mozgást
- o Időlegesek
-
34. Mikrofilamentumok:
- o Aktinmolekulákból képződő polimer fehérjefonalak
- o Részt vesznek a sejtmozgásokban, irányítják az osztódó sejt kettéfűződését
-
35. Glükolízis első szakasza itt zajlik:
sejtplazma alapállományában
-
36. Sejtplazma ozmotikus koncentrációja:
nagy a benne lévő fehérjék miatt
-
37. Sejtplazma kémhatása:
enyhén lúgos
-
38. Na-K pumpa működése:
energiabefektetéssel a sejtbe bejutó Na-ionokat állandóan kiüríti és helyette K-ionokat vesz fel
-
39. Ionmegoszlás sejten belül és kívül - sejten belüli tér:
fehérjeanionok és ATP-molekulák a féligáteresztő hártyán nem jutnak ki a sejtből, K-ionok nagy koncentrációban vannak jelen
-
40. Ionmegoszlás sejten belül és kívül - sejten kívüli tér:
nagy koncentrációban a Na és Cl-ionok
-
41. Itt nincs ER:
vörösvértestekben
-
42. Golgi szerkezete:
3-12 egymás fölött párhuzamosan elhelyezkedő, üreges korong, melynek széléről szemcsék, hólyagocskák fűződnek le.
-
43. Golgi két pólusa:
DER-csatornák felé eső cisz-pólus, ezzel ellentétes transz-pólus
-
44. Golgiban a cisz-pólus membránja ilyen:
vékony
-
45. Golgiban a transz-pólus membránja ilyen:
vastag
-
46. Golgi működése:
- o az ER-ból kapott fehérjéket, a sejtből kiürítendő anyagokat alakítja át, csomagolja, stb.
- o Itt szintetizálódnak a foszfolipidek, egyes poliszacharidok.
-
47. Riboszóma ennyi alegységből áll:
2
-
48. Riboszóma elfordulhat:
- o eukariótákban szabadon is a sejtplazmában
- o mitokondriumokban és a színtestekben
- o kötötten az ER külső felszínén
-
49. Riboszóma itt képződik:
Sejtmagvacska
-
50. Lizoszóma kémhatása (miért)?
savas, benne lévő enzimek pH-optimuma miatt
-
51. Mitokondrium és a színtest ilyen ágon öröklődik:
anyai
-
52. A mitokondriumok alapállományában zajlik:
a citromsavciklus
-
53. A mitokondriumok belső membránján zajlik:
terminális oxidáció, melyben során a lebontás során keletkező redukált koenzimek H-atomjai reakcióba lépnek a légzési oxigénnel --> víz keletkezik, energiafelszabadulás
-
54. A mitokondriumok külső-belső membránja közötti térben halmozódik fel:
H+-ion
-
55. Zöld színtestek itt találhatók:
Zöld növényekben, főleg az oszlopos táplálékkészítő alapszövetben
-
56. Színtelen színtestek működése:
leukoplasztiszok, raktározásra módosulnak, olaj- ill. keményítőszemcséket tartalmazhatnak
-
57. Vakuólum definíciója:
- o Sejtnedvvel telt üreg, a növényi sejtre jellemző
- o Tápláló-, építőanyagokat, anyagcsere-végtermékeket tartalmazhat
-
58. Zárvány fogalma
Növényi sejtekben vagy sejt közötti járatokban lévő kiválasztott anyagok, kristályok (pl. kalcium- oxalát a vöröshagymában)
-
59. Eukromatin:
itt zajlik az RNS-szintézis
-
60. Heterokromatin:
sötétebb, feltekert DNS-t tartalmaz
-
61. Magnedv:
Sejtmag állományában lévő fehérjék, nukleinsavak, egyéb szerves molekulák és ionok vizes oldata. A sejtmag anyagcseréjének köztes- ill. végtermékei
-
62. Nukleólusz=
sejtmagvacska
-
63. Az anyagcsere biztosítja az élőlények számára:
- o szükséges anyagokat
- o életműködésekhez szükséges információt
- o energiát
-
64. Nap fényenergiáját ezek az élőlénycsoportok tudják megkötni:
- o prokarióták egy része
- o növényszerű alacsonyabb eukarióták
- o növények
-
65. Autotróf anyagfelépítés definíciója:
az a folyamat, mely során az élőlény szervetlen anyagból építi fel saját szerves anyagait
-
66. Heterotróf anyagfelépítés definíciója:
az a folyamat, mely során az élőlény szerves anyagból képes előállítani saját szerves anyagait
-
67. A glükóz biológiai oxidációjának részfolyamatai:
- o glükolízis és a hozzá kapcsolódó folyamatok
- o citromsavciklus
- o terminális oxidáció
-
68. Erjedés fogalma:
anaerob körülmények között lezajló anyaglebontás, melynek végterméke a részleges oxidáció során létrejövő szerves anyag
-
69. Alkoholos erjedés egyenlete:
glükóz --> 2 etil-alkohol + 2 CO2 + 2 ATP
-
70. Tejsavas erjedés egyenlete:
glükóz --> 2 tejsav + 2 ATP
-
71. Az energiaáramlás célja a sejtekben:
a sejten belüli rendezettség fenntartása
-
72. A földi élet alapja:
a fotoszintézis
-
73. A fotoszintézis két fő része:
fényszakasz, sötétszakasz (enzimatikus szakasz)
-
74. Pigmentmolekulák közös jellemzője:
delokalizált elektronrendszer
-
75. A fényenergia megkötését végző pigmentek, színük:
- o klorofill-a (kékeszöld)
- o klorofill-b (zöld)
- o karotin (narancssárga)
- o xantofill (sárga)
-
76. A pigmentek itt vannak rögzítve a színtestekben:
a gránum membránja
-
77. Fotorendszerek pigmentjei:
- o I. fotorendszer: klorofill a,b, karotin
- o II. fotorendszer: klorofill a,b, xantofill
-
78. I. fotorendszer fényelnyelése:
nagyobb hullámhosszú fénysugarakat is elnyeli
-
79. II. fotorendszer fényelnyelése:
főként a rövidebb hullámhosszú sugarakat nyeli el
-
80. Antennamolekulák feladata:
- o megkötik a fény energiáját
- o gerjesztő energiát tovább adják a szomszédoknak
-
81. Ide kerül a megkötött energia az antennamolekulákról:
8-10 fehérjéhez kötött, központi helyzetű klorofill-a molekulára
-
82. A központi klorofill-a molekulákról ide kerül először a leszakított elektron:
a gránum membránjában található fehérjemolekulák kötik meg
-
83. A gránum membránjában lévő fehérjemolekulák ide továbbítják az elektront:
elektronszállító rendszerbe
-
84. Elektronszállító rendszer jellemzése
- o tagjai enzimek
- o képesek redoxireakciókat végrehajtani
- o jellegzetes molekulái a hemet tartalmazó citokróm vegyületek
-
85. Citokrómok hemje így kapcsolódik a fehérjéhez:
nem a vason keresztül, hanem a porfirinvázzal, ez teszi lehetővé a vasion redoxireakcióját
-
86. Klorofill-pigmentek elnyelési maximumai:
440, 660 nm
-
87. Karotinoid és xantofill pigmentek elnyelési maximumai:
a kék tartományban
-
88. A fényt megkötő molekula ...
elektronleadással oxidálódik.
-
89. Miért látjuk zöldnek a leveleket?
a pigmentek a zöld fényt nem nyelik el
-
90. Az I. fotorendszer (1) molekulája a (2) gerjesztődik, (3). Ezt felveszi az (4). A végső (5) a (6)-molekula, ami az elektronok és protonok hatására (7)-molekulává (8). A II. fotorendszer gerjesztett klorofillmolekulája is (9), ami (10) kerül, és az (11). A II. fotorendszer a (12) egészül ki. Az elektronszállító rendszeren áthaladó elektron (13). A felszabaduló energia segítségével az (14) keresztül (15). A gránumokban a (16), az (17) csökkenti a (18), közben (19)
- o 1. klorofill-a
- o 2. beérkező fotonoktól
- o 3. lead egy elektront
- o 4. elektronszállító rendszer
- o 5. elektronfelvevő
- o 6. NADP
- o 7. NAPDH
- o 8. redukálódik
- o 9. elektront ad le
- o 10. elektronszállító rendszerre
- o 11. I. fotorendszer elektronhiányát pótolja.
- o 12. víz bontásával származó elektronokkal
- o 13. folyamatosan veszít energiájából
- o 14. átérő membránfehérjén
- o 15. protonok pumpálódnak a gránum belsejébe
- o 16. protonok felhalmozódnak
- o 17. ATP-szintetáz
- o 18. koncentrációkülönbséget
- o 19. ATP-t szintetizál
-
91. Fotolízis fogalma:
fény segítségével történő vízbontás (II. fotorendszerhez kötött)
-
92. A légkör oxigéntartalma elsősorban ebből keletkezett:
fotolízis
-
93. A fényszakasz végtermékei:
oxigén, NADPH, ATP
-
94. Kemiozmotikus elmélet:
A színtestben és a mitokondriumban az elektronszállító rendszer membránfehérjéinek működése következtében képződik ATP. A fehérjék térszerkezetükkel, a reakciósorba kerülő elektronok energiájával töltéskülönbséget hoznak létre a membrán két oldala között, elválasztják egymástól a protonokat és az elektronokat. A kialakuló feszültség hatására kinyílnak a membráncsatornák, átáramlanak a protonok, a felszabaduló energia felhasználásával a fehérjék ATP-t szintetizálnak. (Mitchell, Nobel-díj, 1978)
-
95. A sötétszakasz igényli:
ATP, NADPH
-
96. Sötétszakasz lényege:
ATP energiájával a CO2-t megköti, és a NADPH hidrogénjével szerves anyaggá redukálja.
-
97. Calvin ciklus =
CO2 redukciós ciklusa
-
98. Sötétszakasz helye:
kloroplasztisz alapállománya
-
99. Sötétszakasz folyamata: Az (1) felveszi a (2), ami azonnal (3). A (4) beépül, (5) keletkezik. Ennek egy része (6), enzimek hat szénatomos (7) alakítják, amiből (8) szintetizálódhat. A többi visszaalakul (9), ami (10) képes. A folyamat lépéseit (11), (12) szükséges hozzá.
- o 1. öt szénatomos pentóz-difoszfát
- o 2. CO2-molekulát
- o 3. 3 szénatomos glicerinsav-foszfáttá alakul
- o 4. H
- o 5. glicerinaldehid-foszfát
- o 6. kilép a Calvin-ciklusból
- o 7. glükóz-foszfáttá
- o 8. glükóz, cellulóz, vagy keményítő
- o 9. pentóz-difoszfáttá
- o 10. újabb CO2 megkötésére
- o 11. enzimek katalizálják
- o 12. ATP
-
100. A Calvin ciklus lépéseit így vizsgálták:
radioaktív izotópokkal
-
101. A sötétszakasz prokarióták esetén itt zajlik le:
a citoplazmában
-
102. Kemoszintézis lényege általánosan, példa
- o baktériumok anyagcsereútja szerves anyagok előállítására
- o az energiát szervetlen vegyületek eloxidálásával nyerik
- o pl. nitrifikáló baktériumok a szerves anyagok bomlásából származó ammóniát oxidálják nitritekké, majd nitrátokká
-
103. Egyes vasbaktériumok így jutnak energiához:
Fe2+ --> Fe3+ átalakulással
-
104. Kénbaktériumok így jutnak energiához:
vizek kén-hidrogénjét oxidálják kénné, majd kén-dioxiddá
-
105. Glükoneogenezis definíciója:
glükóz előállítása ATP felhasználásával más szerves, nem szénhidrátjellegű anyagból (anyagcsere-köztestermékből)
-
106. Mikor játszódik le a glükoneogenezis?
Ha nem áll rendelkezésre tartalék szénhidrát
-
107. Glükózszintézisre felhasználódhat pl.:
tejsav, aminosavak, glicerinaldehid, stb.
-
108. A glükoneogenezis nem a ... , mert ...
glikolízis megfordítottja, mert más enzimek katalizálják, más szervekben folyik
-
109. Hol van jelentősége a glükoneogenezisnek?
Az ember vércukorszint-szabályozásánál, amikor a glukagon és az inzulin hatása érvényesül.
-
110. Mi történik az emberben intenzív izommunkánál? (folyamat)
- o a glükóz piroszőlősavvá bomlik le
- o ez oxigén hiányában nem lép be a citrátkörbe, hanem anaerob körülmények között tejsavvá alakul át
- o a tejsavat a vér a májba szállítja, ahol a tejsav glükózzá alakul
- o a glükóz visszakerül az izomba --> körfolyamat az izom és a máj között (Cori-kör)
-
111. Miért okozhat a szénhidrátokban gazdag táplálkozás elhízást?
- o Az emberi és állati szervezet a szénhidrátokat glikogén formájában raktározza.
- o A felvett többletszénhidrát enzimek segítségével neutrális zsírokká alakul, és a zsírszövetben raktározódik.
-
112. A lipidek bioszintézisének lényege:
- o acetilcsoportokból kiindulva a sejtek egy része lipideket épít fel
- o ATP-t és NADPH-t használ
- o redukcióval képződnek a zsírsavak, a glicerin a köztestermék glicerin-aldehidből
- o a folyamat nem az autotróf anyagcsere része
- o redukcióval alakul ki a szteránváz és az izoprén is
|
|
