-
Biogén elemek fogalma:
Az élő anyag felépítésében, működésében esszenciális módon részt vevő elemek
-
Elsődleges biogén elemek:
C H O N S P
-
Másodlagos biogén elemek:
K Na Ca Mg Fe Cl ionok
-
Hány %-ban építik fel az élő anyagot elsődleges biogén elemek?
98%
-
Hány %-ban építik fel az anyagot a másodlagos biogén elemek?
kb. 2%
-
Miért fontos biogén elem a fluor?
A fogzománc alkotórésze
-
Miért fontos biogén elem a jód?
Pajzsmirigy működése (tiroxin)
-
Miért fontos biogén elem a kobalt?
B12-vitamin
-
Miért fontos biogén elem a vas minden élólény számára?
A terminális oxidáció légzési enzimjeinek nélkülözhetetlen alkotóeleme
-
Miért fontos biogén elem a Ca? (3 szerep)
Izomműködés, csontképzés, véralvadás
-
Miért fontos biogén elem a Mg a növényeknél?
Klorofill alkotóeleme
-
Miért fontos biogén elem a réz a puhatestűeknek?
Hemocianin alkotórésze
-
Miért fontos biogén elem a molibdén és a króm?
Enzimek felépítésében fontosak
-
Miben különleges a víz a többi vegyülethez képest?
Mindhárom halmazállapotban megtalálható a földi élet körülményei között.
-
Miben játszik szerepet a víz nagy fajhője/hőkapacitása?
Óceáni éghajlat kialakítása, sejtek belső hőingadozásának mérséklése
-
Növényi szerv, ahol jellemző a kristályos CaCO3
Füge lomblevele
-
Hogyan mutatjuk ki a CaCO3-t?
HCl --> pezsgés
-
Hidratáció fogalma:
Disszociált ionok körül hidrátburok alakul ki
-
Mely elemek vesznek részt a neutrális zsírok felépítésében?
C H O
-
Mely vegyületcsoportba tartoznak a neutrális zsírok?
Észterek
-
Milyen kémiai reakcióval állíthatók elő a neutrális zsírok?
Kondenzáció
-
Milyen kémiai reakcióval bonthatók le a neutrális zsírok?
Hidrolízis
-
Neutrális zsírok szerepe
Vitaminraktár, mechanikai védelem, hővédelem, tartalék tápanyag
-
Karotinoidok alapvegyülete?
Izoprén
-
Mivel mutathatók ki a karotinoidok?
Antimon-triklorid (SbCl3) kloroformos oldata megkékül
-
Mivel mutathatók ki a neutrális zsírok és a foszfatidok?
Sudan III megvörösödik
-
Koaguláció fogalma
Kolloid rendszer durva diszperz rendszerré változik
-
Szol állapot fogalma
Kolloid részcskék hidrátburkukkal elmozdulhatnak
-
Gél állapot fogalma
Kolloid részecskek hidrátburkukkal összekapcsolódnak, nem tudnak egymás mellett elmozdulni
-
Emulgeálás fogalma
Folyadékban folyadék eloszlatása
-
Szuszpendálás fogalma
Folyadékban szilárd anyag eloszlatása
-
Plazmolízis fogalma
Növényi sejteket hipertóniás oldatba helyezve a sejtből víz áramlik ki és a sejthártya elválik a sejtfaltól.
-
Adszorpció fogalma
Felületen való megkötés
-
Abszorpció fogalma
Anyagban való megkötés
-
Fiziológiás oldat fogalma
A sejt ozmotikus nyomásával megegyező ozmotikus nyomású oldat (emberi szervezetben 0.9 m/m% NaCl)
-
Hemolízis fogalma
A vörösvértesteket megfelelően híg oldatba helyzve azok vizet vesznek fel, és kipukkadnak
-
Ozmózisnyomás fogalma
Az a nyomás, amelyet az oldatra kell kifejteni, hogy dinamikus egyensúly jöjjön létre
-
Ozmózis fogalma
Oldószer diffúziója féligáteresztő hártyán a nagyobb koncentrációjú oldat felől a kisebb koncentrációjú irányába
-
Diszpergálás fogalma
Anyagnak kisebb méretű részecskékre történő darabolása
-
Hőkapacitás fogalma
Az a hőmennyiség, amely ahhoz kell, hogy az anyag hőmérséklete 1 fokkal nőjön
-
Mit mutatunk ki a Nessler-reagenssel?
Ammóniát
-
Szénhidrátok fogalma
Polihidroxi-oxovegyületek, ill. olyan vegyületek, amelyek hidrolízisével ilyen vegyületek keletkeznek
-
Milyen funkciós csoportok taláhatók meg a szénhidrátokban?
Aldehid, keton, alkoholos OH
-
Milyen kémiai reakcióval állíthatók elő az összetett szénhidrátok?
Polikondenzáció
-
Milyen kötés kapcsolja össze a diszacharidokban a cukoregységeket?
Észter
-
Ezüsttükörpróba reagensei
NH4OH, AgNO3
-
Glükóz melyik összetevőjét mutatjuk ki az ezüsttükörpróbával?
Aldehidcsoport
-
Mit tapasztalunk pozitív ezüsttükörpróba esetén?
Ezüstkiválást
-
Fehling-próba menete
Anyag, Fehling I,II, melegítés
-
Negatív Fehling-próba színe?
Kék
-
Pozitív Fehling-próba színe?
Piros
-
Példa Fehling + anyagokra emberi szervezetből
Vérplazma, vérszérum, szűrlet
-
Példa Fehling - anyagokra emberi szervezetből
Vizelet, nyirok, agyfolyadék, könny
-
-
Jód-keményítő színreakció magyarázata
A I beépül a keményítő spiráljába
-
Milyen elemeket tartalmaz minden fehérje?
C H O N
-
Fehérjék funkciós csoportjai
Karboxil, amino
-
Példák összetett fehérjére
Hemoglobin, kazein, mucin, opszin, mioglobin, fibrinogén, A-vércsoportantigén
-
Esszenciális aminosav definíciója, példa, előfordulása
A szervezet nem tudja magától előállítani Emberi szervezet számára 9 aminosav esszenciális: metionin, treonin, lizin, izoleucin, valin, leucin, fenilalanin, triptofán, hisztidin. Előfordulásuk: hús, tej, tojás, dió, stb.
-
Fehérjék másodlagos szerkezete, benne az oldalláncok mindig kifelé mutatnak
Alfa-hélix
-
Fehérjék masodlagos szerkezete, benne az egymást követő amidok ellentétes irányban váltakoznak
Béta-redő
-
Denaturáció definíciója, denaturáció és koaguláció közti különbség
Denaturáció: környezeti hatásokra a fehérjék elvesztik térszerkezetüket, ezáltal biológiailag inaktívvá válnak. Denaturálódni csak a fehérjék tudnak, koagulálódni bármely kolloid rendszer.
-
Tripszin:
A bélnedv fehérjéje
-
Kalcitonin:
A pajzsmirigy fehérjéje
-
Opszin:
Ideghártya fehérjéje
-
Xantoprotein próbát adják:
Gyűrűs oldalláncú fehérjék
-
Példa kéntartalmú aminosavra:
Cisztein
-
Biuret-próba:
Fehérjéből oldat, KOH, CuSO4, oldat színe lilára változik
-
Mit mutat ki a biuret-próba?
Peptidkötést
-
Xantoprotein-reakció alapja:
A feherjeben lévő aromás oldalláncok nitrálódnak, sárga szín
-
Miért kell tejet itatni Hg-mérgezés esetén?
A fehérje megköti a Hg-t, és ebben a formában a Hg nem szívódik fel
-
Fehérjeoldat+ammónium-szulfát reakciója
Tiszta oldat zavarossá válik, vegyület reverzibilisen kicsapja a fehérjéket vízelvonással.
-
Mivel lehet irreverzíbilisen kicsapni fehérjét?
Melegítés, mechanikai hatas, formalinoldat, fenololdat, HgNO3-oldat
-
Milyen szénhidrátok fordulnak elő a nukleinvegyületekben?
Ribóz, dezoxiribóz
-
Szerves bázisok a nukleinvegyületekben
Adenin, guanin, citozin, timin, uracil
-
Nukleozid:
Pentóz, szerves bázis
-
Szerves bázis kapcsolódása a pentózhoz nukleozidban
C-N kötés, pentóz első C-atomját észteresíti
-
Makroerg kötés
Több mint 25 kJ/mol energiájú kémiai kötés
-
Milyen kötéssel kapcsolódik a nukleotidban a foszforsav a szénhidráthoz?
Észter
-
Szállítómolekula a felépítő folyamatokban
NADP+
-
Szállítómolekula a lebontó folyamatokban
NAD+
-
Aldóz-ketóz elkülönítés módszerei
Molich-próba, Szelivanov-reakció
-
Molich-próba:
Ketóz, alárétegezve cc. H2SO4, vörösbarna gyűrű a két folyadék határán
-
Szelivanov-próba:
Ketóz, sósavas rezorcin, vöröses szín a ketózt tartalmazó oldatban
-
Makromolekula fogalma:
Olyan -általában kolloid méretű- polimer, amelynek molekulatömege nagyobb, mint 10000
-
Répacukor tulajdonságai:
Alfa-glükóz + béta-fruktóz 1-2-es kötéssel kapcsolódik, nem redukáló diszacharid
-
Poliszacharidok monomerje:
Glükóz
-
Cellulóz molekuláját alkotja:
Több ezer béta-glükóz
-
Keményítő szerkezete:
Amilóz, amilopektin, amiláz
-
Glikogén jellemzői:
Keményítő amilopektinjéhez hasonlít, sűrűn tartalmaz 1-6-os elágazásokat, harántcsíkolt izomszövetben és májban tárolódik
-
Aminosav fogalma:
Amino- és karboxilcsoportot tartalmazó molekulák
-
Alfa-aminosav fogalma:
A lánc alfa-szénatomjához kapcsolódik az aminocsoport
-
Polipeptid fogalma:
Sok aminosavat tartalmazó molekula
-
Fehérje fogalma:
Jellegzetes térszerkezettel rendekező, sajátos működésű polimer makromolekula
-
Fehérjék csoportosítása feladatuk szerint:
Szállító, szerkezeti, védekező, tároló, összhúzékony, enzim, hormon, szabályozó
-
Stresszfehérjék szerepe:
Védő szerep a legkülönbözőbb betegségekben, kedvezőtlen hatására több lesz a sejtben, hibás szerkezetű fehérjéknek segítenek megtalálni a helyes szerkezetet, hősokk által aktivált stresszfehérjéknek szerepük lehetett a láz fennmaradásának az evolúció során
-
Hemoglobin, mioglobin összehasonlítása /szerkezet, oxigén megkötése, funkció/
Hemoglobin: negyedleges szerkezete is van, négy pirrolgyűrű porfirinvázat alkot, pirrolgyűrű N-atomjai kétértékű vasionnal alkotnak komplexet, oxigénmolekula vashoz kötődik, egy hemoglobin négy oxigénmolekulát tud megkötni, a vörösvértestek alkotója. Mioglobin: fehérjelánchoz kapcsolódik a hem, egy mioglobin egy oxigénmolekulát köt meg, oxigéntároló az izomban
-
Mellékvesekéregben termelődő szteránvázas hormonok:
Aldoszteron, kortizol, androgének
-
E-vitamin szerepe:
Membránképzés szabályozása
-
K-vitamin szerepe:
Véralvadás, protrombin szintézise
-
Epesavak polaritása és az epe zsírokat szétoszlató szerepe:
Amfipatikusak, detergens hatású szteroidok: emulgeálják a béltartalomban levő lipideket
-
Szelén:
Szükséges a máj működéséhez, redoxireakciókat katalizáló enzimek alkotórésze
-
Jód szerepe:
Pajzsmirigy tiroxinhormonjának alkotója, mely serkenti a lebontó anyagcserét, beállítja az alapanyagcsere-szintet, testhőmérsékletet, enzimaktivátor
-
Nukleinsavakban a nukleotidok közötti kötés
5-3-foszfodiészter-kötés
-
Nukleinsavban háromszoros hidrogénkötés alakul ki a ... között
Citozin-guanin
-
Hisztonmag felépítése:
Nyolc hisztonmolekula
-
DNS fogalma:
Az élő rendszer örökítőanyaga és a fehérjeképzés közvetett irányítója
-
RNS fogalma:
A fehérjeszintézist közvetlenül biztosító nukleinsavak
-
Ilyen RNS-ből van a legkevesebb a sejtben:
mRNS
-
Ilyen RNS-ből van a legtöbb a sejtben:
rRNS
-
tRNS szerepe:
Aktivált aminosav szállítása a riboszómára, a fehérjeszintézis helyére
-
Sejt fogalma:
Az élővilág legkisebb, önálló életre képes egysége
-
Prokarióta fogalma:
Olyan sejt vagy élőlény, amelyben a sejt nem tartalmaz elkülönült sejtmagot
-
Eukarióta fogalma:
Olyan sejt vagy élőlény, amelyben a sejt elkülönült sejtmaot tartalmaz ill. fejlett belső membranrendszere van
-
Mezoszóma:
Prokarióták membránbetüremkedése
-
DNS-hez kötődő fehérjék eukariótákban:
Nukleoszóma
-
Eukarióta sejt mérete:
Fél mm-több cm
-
Eukarióta sejt fénymikroszkóppal látható alkotói:
Sejthártya, sejtmag, sejtfal, esetleg kromoszóma
-
Citoplazma ennyi százaléka víz az eukarióta sejtben:
80%
-
Eukarióták sejtváza:
Citoplazma fehérjeszálai és -csövei egymással és a vízzel egy folyamatosan változó hálózatot alakítanak ki
-
Eukariótáknál a tubulusok szerepe:
Anyagok, sejtalkotók megfelelő helyre történő szállítása
-
Filamentumok szerepe az eukariótáknál:
Anyagok sejtplazma megfelelő helyén történő rögzítése
-
A sejtplazma fehérjéinek működése:
Sejten belüli mozgás, amőboid mozgás biztosítása ATP-vel
-
Sejtmag részei:
Magnedv, kromatin állomány
-
Miből áll a kromatin?
DNS-molekulák, hisztonfehérjék
-
Eukromatin:
A kromatin világosabban festődő része, itt zajlik az RNS-szintézis
-
Sejtmagvacska szerepe:
Membrán nem határolja, erősebben festődik környezeténél, itt zajlik a riboszómák összeszerelése az itt képződó rRNS-ből és a citoplazmából származó fehérjékből
-
Membrán merevségét okozza:
Koleszterin
-
Specifikussá teszik a :
Fehérjék, szénhidrátok
-
Perifériás fehérjék:
A membrán poláris részéhez kapcsolódik, poláris anyagok specifikus átjutását, anyagok megkötését, membrán mozgatását biztosítják
-
Biológiai membránok működése:
Felületbiztosítás, anyagok/folyamatok elkülönítése
-
Sejthártya szerepe:
Anyagfelvetel/-leadás, sejtek egymás közötti kapcsolata, információátadás
-
Legnagyobbb felületű membránrendszer:
Endoplazmatikus hálózat
-
Hol található az endoplazmatikus hálózat?
Sejtmag körül, annak membránjával közvetlen kapcsolatban áll
-
Rögös endoplazmatikus hálózat szerepe:
Felületén riboszómák találhatók, fehérjék képzése
-
Sima endoplazmatikus hálózat létrejötte, szerepe
Riboszómák lefűződnek a rögös endoplazmatikus hálózatról. Anyagok tárolása, termelt fehérjékkel a káros anyagok elbontása, lipidek szintézise
-
Golgi hol található?
Minden eukarióta sejtben, az ER körül
-
A Golgi szerepe:
Fehérjeláncok átalakítása, rendeltetési helyükre szállítása, leadásuk előkészítése
-
Lizoszóma szerepe:
Anyagok sejten belüli mozgatása, citoplazma anyagaitól való elkülönítése
-
Elsődleges lizoszóma kialakulása, szerepe:
1.Pusztulásra ítélt sejtösszetevőt az ER membránrészlete veszi körül 2. Golgiról enzimtartamú hólyag fűződik le. Nem zajlik emésztés, mert vagy a lebontást végző, vagy a bontandó anyag hiányzik
-
Másodlagos lizoszóma kialakulása, szerepe:
Enzimtartalmú és anyagot tároló membránhólyag egyesül, hidrolízis játszódik le
-
Harmadlagos lizoszóma kialakulása, szerepe:
Hidrolízis után megmaradt felhasználhatatlan anyag van benne, exocitózis során ürül
-
Sejtmaghártya jellegzetességei:
Kettős membrán, tíz százalékban pórusok alkotják /fehérjékből álló nyitó-záró egységek/
-
Sejthártya anyagai itt jönnek létre:
ER
-
Sejt növekedése során a membrán kialakulásának folyamata:
ER, Golgi, lizoszóma, exocitózis, sejthártya
-
Sejtosztódáskor a maghártya ezzé alakul:
ER
-
A maghártya felületén találunk ... is
Riboszómákat
-
Színtest és mitokondrium kialalulásának elmélete:
Endoszimbionta elmélet, színtest bekebelezett kékbaktérium, mitokondrium bekebelezett baktérium
-
Endoszimbionta elmélet bizonyítéka a színtestnél és a mitokondriumnál:
Külső membrán a gazdasejt sejthártyájához, belső membrán a prokarióta sejt mezoszómáihoz hansonlít, alapállományban gyűrű alakú DNS mindkét esetben, így saját fehérjeképzés
-
Mitokondrium típusai:
Csöves, lemezes
-
Színtestek felépítése:
Pénzérmeszerűen egymásra helyezett membránkorongok /gránum/ és azokat összekötő lemezek
-
Mitokondrium szerepe:
Lebontó folyamatok, ATP nyolcvan százaléka itt keletkezik, sejt energetikai központja. Citromsavciklus, terminális oxidáció
-
Gránumok membránja:
Fényenergia megkötéséhez és átalakításahoz szükséges pigmentek
-
Színtestek alapállománya:
Képződő energiával a CO2-t megkötő és redukáló folyamatok enzimjei
-
Színtestek típusai:
Leukoplasztisz, kloroplasztisz, kromoplasztisz
-
Hol található a citocentrum?
Sejt középső részében, a sejtmag körül
-
Sejtközpont feladata:
Sejten belüli mozgások irányítása, képes az osztódáskor megkettőződni
-
Mi szükséges a hidrátburok kialakulásához?
Kapcsolat alakulhasson ki a víz és az anyag között, poláros vagy töltéssel rendelkező anyag
-
Csírázáskor repedezik, "korrodál"
Keményítő
-
Szerkezete emlékeztet az amilopektinre:
Glikogén
-
Alfa-D-glükóz építi fel, csak elágazó molekulákból áll:
Glikogén
-
Anyagcsere fogalma
Az élő rendszer és környezete között lezajló anyagfelvétel, anyagok átalakítása es az anyagleadás hármas egysége
-
Intermedier anyagcsere:
A sejtben az anyagfelvétel és -leadás között zajló biokémiai folyamatok összessége
-
Transzportfolyamatok fogalma:
A membránokon keresztül végbemenő anyagfelvétel/-leadás
-
Homeosztázis fogalma:
A szervezet belső környezetének dinamikus egyensúlya, szabályozott belső állandósága
-
Aktiválási energia fogalma:
Az az energia, ami ahhoz kell, hogy a kémiai reakció végbemenjen
-
Ribozim fogalma:
Katalizátor hatású RNS
-
Enzim fogalma:
Olyan fehérjék, amelyek segítik egy adott reakció ill. -típus végbemenetelét
-
Aktív centrum fogalma:
Az enzimnek az a része, ahol a reakció végbemegy
-
Szubsztrát fogalma:
A katalizált reakcióban szereplő kiindulási anyag
-
Miért fontos a homeosztázis az enzimműködés szempontjából?
Az enzimek is fehérjék, kedvezőtlen hatásra denaturálódhatnak, ami életveszélyes lehet.
-
Alloszterikus gátlás:
Egy molekula bekötődik az enzimre, ezért megváltozik az enzim térszerkezete, és a szubsztrát nem tud az enzimre kötődni.
-
Kompetitív gátlás:
Szubsztrát felépítésével részben azonos szerkezetű molekula bekötődik az enzimre a szubsztrát helyén, és ezzel megakadályozza, hogy a szubsztrát az enzimre kötődjön.
-
Egyszerű enzim fogalma:
Csak aminosavakból felépülő enzim
-
Összetett enzim:
Fehérjerészből /apoenzim/ és nem fehérjerészből /kofaktor/ álló enzim. A kofaktor lehet koenzim, ez leválasztható, pl NAD+, lehet prosztetikus csoport, ennek leválasztásával az enzim működésképtelen, pl. hem
|
|
